32 évvel aláírása után kilép az Egyesült Államok a hidegháború lezárásához vezető meghatározó szerződésből, amely a közepes és kis hatótávolságú ballisztikus rakéták leszereléséről döntött. A megállapodást a még szovjet vezetőként Mihail Gorbacsov és az Egyesült Államok elnök, Ronald Reagan hozta tető alá. Donald Trump februárban döntött úgy, hogy augusztus 2-tól nem érvényes a szerződés, ha Oroszország nem igazolja, hogy nem sértette meg a szerződést.
Washington szerint ugyanis Moszkva az Iszkander-M rakétaelhárító rendszerrel valójában az 500 és 5500 kilométeres hatótávolság közé eső rakétákat hozta vissza. Az orosz fél visszautasította, hogy a 9M729 típusú rakéták a szerződés megsértését jelentenék – viszont közölte, hogy ezek után nem tekinti magára vonatkoztatva kötelező érvényűnek a megállapodást. Az INF megszűnése szakértők szerint új fegyverkezési versenyhez vezethet.
Az angol rövidítése alapján INF-szerződés – közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése – néven ismert megállapodás egy egész fegyvernemet vont ki a forgalomból, ez adta az erejét, mert jelentően hozzájárult a nukleáris fenyegetettség csökkentéséhez, miután a célbajuttató, földről indítható rakéták leépítésére fókuszált, 1991-re 2700 rakétát semmisítettek meg ellenőrzött körülmények között.
A nagy hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló legújabb megállapodás 2011-ben kötötték, 2021-ben jár le és korántsem biztos, hogy a felek hajlandók lesznek megújítani.
Moszkva új tárgyalásokat ugyan nem javasol, de az orosz külügyminiszter-helyettes szerint még nem kizárt, hogy a felek visszatérnek a szerződéshez – írta az MTI. Szergej Rjabkov emlékeztetett Moszkva javaslatára, amely szerint Oroszországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa jelentsen be ugyanolyan moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésére. Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.