Donald Trump amerikai elnök a minapi tömeggyilkosságokkal kapcsolatban újságíróknak nyilatkozva kijelentette vasárnap, hogy

az Egyesült Államokban nincs helye a gyűlöletnek.

Az MTI tudósítása szerint az elnök azután nyilatkozott, hogy visszatért New Jersey-ből Washingtonba. Közölte: egyeztetett William Barr igazságügyi miniszterrel és Christopher Wrayjel, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatójával a két tragikus esettel kapcsolatos tennivalókról és az esetleges további hasonlók elkerülése érdekében.

Az erőszaknak véget kell vetni

– hangsúlyozta Trump, majd bejelentette, hogy hétfőn részletes nyilatkozatot tesz az ügyben.

Az amerikai elnöknek ez volt az első nyilvános megszólalása a minapi két tömeggyilkosság óta, amely szombaton a texasi El Pasóban, illetve vasárnapra virradóan az ohiói Daytonban történt. Korábban Twitter-bejegyzésekben reagált a történtekre. Együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és a sebesülteknek, dicsérte a rendőrök gyorsaságát és szakértelmét, valamint bejelentette a Fehér Házon és a középületeken lévő nemzeti lobogók félárbócra eresztését augusztus 8-áig. Egyik vasárnap reggeli mikroblog-bejegyzésében Trump úgy fogalmazott:

mint mindenki más az országban, elítélem e gyűlöletes tettet. Nincs olyan ok, amellyel igazolni lehet ártatlan emberek legyilkolását, és nincs érte bocsánat sem.

Ezzel szemben amerikai demokrata párti politikusok vasárnapi tévényilatkozataikban Donald Trump elnök retorikáját okolták a lőfegyveres tömeggyilkosságokért, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnöke azonban védelmébe vette az elnököt, írja szintén az MTI.

Beto O' Rourke texasi politikus „fehér fajgyűlölőnek” minősítette Trumpot, Julián Castro szerint az elnök retorikája okolható a minapi tragédiákért, Cory Booker pedig úgy véli, hogy Trumpot „különös felelősség” terheli a gyűlölet azon légköréért, amelyben ezeket a tömeggyilkosságokat elkövetik.

Mick Mulvaney, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnöke azonban azt mondta az ABC televízióban: „nem korrekt” a lőfegyveres emberölések felelősségét az elnökre hárítani. „Ez kétségtelenül komoly probléma, de az elkövetők beteg, nagyon beteg emberek, s ezzel az elnök és a média is tisztában van.” Arra az újságírói kérdésre, hogy mit tett a Fehér Ház a fegyvertartás és -vásárlás szigorítása érekében, Mulvaney emlékeztetett: az elnök életbe léptette a bump stock fegyverkiegészítők, vagyis azoknak a rugós válltámaszoknak a tilalmát, amelyek lehetővé teszik, hogy félautomata fegyverrel gyorsabban lehessen sorozatot leadni, továbbá elrendelte a fegyvervásárlások előtti szigorúbb ellenőrzéseket is.

A Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnöke határozottan cáfolta, hogy az elnök lekicsinyelné azt a fenyegetést, amelyet a fehér nacionalizmus jelent.

Beto O'Rourke, aki a szombat délelőtt elkövetett tömeggyilkosság helyszínén, El Pasóban él, a CNN hírtelevíziónak vasárnap úgy nyilatkozott: „Mondjuk ki világosan, hogy mi okozza ezeket az erőszakos cselekedeteket, és hogy ki valójában ez az elnök. Köztudomásúan nyíltan rasszista, és tovább szítja a fajgyűlöletet ebben az országban” – jelentette ki O'Rourke, aki korábban képviselő is volt. Úgy véli, Trump fehér nacionalista, aki „nem akarja tiszteletben tartani a különbözőségeinket, vagy megérteni, hogy valamennyiünket egyenlőnek teremtettek”. A demokrata párti elnökjelölt-aspiráns Trump nyelvezetét a náci Németországból ismerthez hasonlította.

Julián Castro, a korábbi, Barack Obama elnök vezette kormány építésügyi és városfejlesztési minisztere az ABC televízióban azt állította: Trump „úgy határozott, hogy megosztja az embereket politikai haszonszerzés érdekében, és most ennek a következményeit látjuk”. A politikus – aki régebben a texasi San Antonio polgármestere volt – szigorúbb fegyvertartási és -vásárlási törvények megalkotására szólította fel a szövetségi kongresszus tagjait, kiemelve, hogy az El Pasó-i katasztrófa olyan államban, Texasban történt, ahol nagy a fegyvertartás „kultúrája”.

Cory Booker, New Jersey szenátora szerint az amerikai elnök „különösen felelős” a halálos támadásokhoz vezető gyűlölet erősödéséért. A politikus az NBC televízióban felelőssé tette Trumpot azért is, hogy nem ítéli el a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket, annak ellenére, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ezt a problémát jelölte meg „gondjaink legnagyobb részének okaként”. Az elnökjelölt-aspiráns úgy fogalmazott: republikánus politikusoknak is fel kellene szólamlaniuk az elnök „rasszista nyelvezete” ellen.

Egy másik demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, Pete Buttigieg, az indianai South Bend városka polgármestere a Fox televízióban azt állította: a fehér nacionalizmust „kormányzatunk legfelsőbb szintjein megbocsátással kezelik”. Az elnök retorikája Buttigieg szerint hasonlatos a Ku-Klux-Klan fajüldöző szervezet volt vezetője, David Duke retorikájához. Hozzáfűzte: amikor Duke 1992-ben jelöltként indult volna a republikánus előválasztásokon, a Republikánus Párt vezető politikusai elhatárolódtak tőle. Buttigieg azt nem említette, hogy Duke 1988-ban demokrata párti színekben indult az elnökjelöltségért.

Közben az amerikai sajtóban részletek jelentek meg elsősorban a texasi El Pasóban elkövetett esetről.

Az első lövések eldördülése előtt mintegy fél órával az elkövetőnek, a 21 éves Patrick Crusiusnak tulajdonított hosszú bejegyzés jelent meg az interneten. Az írásban a szerző tudatta: tette „válasz” lesz a spanyol ajkúak tömeges bevándorlására, „inváziójára” a déli határon át. A bejegyzés – amelyet a rendőrség korábban „kiáltványnak” nevezett – a Kényelmetlen igazság címet viseli, és arra figyelmeztet, hogy a spanyol ajkúak egyszer majd átveszik az amerikai gazdaság, később pedig a kormány irányítását is.

A nyomozók vizsgálják, hogy valóban Patrick Crusiustól származik-e az írás. Greg Allen, El Paso rendőrfőnöke azonban az egyik vasárnap délutáni sajtóértekezletén kifejtette: minden jel arra mutat, hogy „a kiáltvány közvetlenül tőle származik”. A nyomozók azt is vizsgálják: miért éppen a mexikói határ mentén fekvő El Pasót választotta tette színhelyéül Crusius, aki jóval messzebb, a mintegy tízórányi autóútra lévő Allenben, Dallas egyik középosztálybeli elővárosában élt.

Vasárnap a bűncselekménnyel összefüggésben házkutatást tartottak három dallasi házban is.

(Borítókép: Tüntetés az erőszakos megmozdulások ellen New York városában 2019. augusztus 4-én. Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)