„Olyan érzés, mintha megtöltené az egész testedet” – mondta a 32 éves Szvetlána Tufljakova, aki egy kis orosz településen lakik, 100 km-re a Krasznojarszk régióban pusztító erdőtüzektől. A több millió hektárra kiterjedő lángok füstje azonban messzire elér, és több városra is állandó homályként telepedett rá Szibériában.
„Nem lehet nem belélegezni. Nem lehet elbújni előle. A gyerekek és a felnőttek is folyamatosan köhögnek”
– mondta.
Több szibériai régióban lassan két hónapja küzdenek a nem csillapodó erdőtüzekkel. A hatóságok és a civil szervezetek, például a Greenpeace is eltérő adatokat közöltek az érintett terület nagyságáról, de még a visszafogottabb becslések szerint is összesen egy Belgium méretű részen pusztítanak a lángok – az innen származó füst pedig már Észak-Amerikába is elért.
A kialakult helyzet miatt többen is a regionális vezetést hibáztatják, szerintük nem léptek időben, amikor még el lehetett volna kerülni a nagyobb katasztrófát, aminek Oroszországon kívül is lehetnek káros környezeti hatásai. A helyi vezetők viszont azzal érvelnek, hogy egy minden nyáron visszatérő jelenségről van szó, ami ellen túlságosan drága lenne küzdeni a lakatlan, nehezen megközelíthető helyeken. Könnyen lehet, hogy a több száz tüzet végül majd csak az októberi esők oltják ki teljesen.
A tudósok szerint a globális felmelegedés különösen erősen érezteti hatását az északi sarkkörön belül található területeken. A szibériai tüzekkel párhuzamosan Alaszkától Kanadán át Grönlandig küzdenek erdő- és bozóttüzekkel. A legsúlyosabb helyzet azonban Szibériában alakult ki az elmúlt hetekben, és délebbi részeken is.
Szibéria ritkán lakott részein nyáron megszokottak az erdőtüzek. Most azonban a kiterjedésük és az intenzitásuk is eltér a korábbi években tapasztaltaktól. Szakértők szerint a nyár eleji rekordhőség – ez volt a legmelegebb június a feljegyzések kezdete óta –, a szárazság, kombinálva az erős széllökésekkel mind hozzájárult a válsághelyzet kialakulásához. Az arányokat jól jelzi, hogy a Vox szerint a sokéves átlagnál közel 10 fokkal volt melegebb az érintett területeken.
A szibériai tüzek egy részét egyszerűen villámok válthatták ki a tajgán, aztán az erős széllel hamar tovább terjedtek a lángok. Igor Kobzev, a katasztrófavédelemért felelős rendkívüli helyzetek minisztériumának (MCSSZ) helyettes vezetője szerint azonban a legtöbb tűz kiépített utak mentén alakult ki, vagyis a feltételezések szerint emberek is felelősek lehetnek. Irkutszkban pedig azt gyanítják, hogy valakik illegális fakitermeléseket is megpróbáltak elfedni a tüzek segítségével.
Öt szibériai régióban is vészhelyzetet hirdettek a tüzek miatt. Tűzoltók repülőkkel és helikopterekkel küzdenek a lángokkal, augusztus elején pedig Vlagyimir Putyin elnök katonákat is kirendelt. A hatóságok szerint múlt szerdán Krasznojarszkban 69, Irkutszkban 82, Jakutföldön 15, más területeken pedig 28 tüzet próbáltak eloltani. Az MCSSZ csütörtökön 236 akciót hajtott végre, és több mint 1500 tonna vízzel bombázta meg a lángoló erdőrészeket.
Az Euronews szerint az ügynökség egy hete azt állította, hogy az orosz hadsereg erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült az aktív tüzeket visszaszorítani 2,5 millió hektárnyi területre. Ez azonban ellentmondott az orosz Greenpeace becsléseinek: szerintük valójában 4,3 millió hektárra terjedtek ki a lángok – ez már csaknem fél magyarországnyi területtel egyenlő – ami pedig emelkedés lenne az előző heti 3 millió hektárhoz képest.
A füst pedig ennél is nagyobb területen érződik: a NASA MODIS Earthview rendszere vörös pontokkal jelzi az aktív tüzeket, és a füstfelhő kiterjedését is szemlélteti. Szintén műholdképeken látszott az is, hogy a Szibériából származó füst megjelent Észak-Amerikában is.
Még ha a lángok messzebb is vannak lakott településektől, a füst önmagában is rengeteg ember életét keseríti meg. A közösségi médiában sokan tettek közzé olyan posztokat, amin látszik, hogyan teríti be a füst a környéket. Novoszibirszkben, Oroszország harmadik legnagyobb városában is megjelent, sokan köhögnek, könnyezik a szemük, írja a Vox.
Ennél van, ahol még súlyosabb a helyzet: a 11 ezer fős Bogucsani környékén
a lakosok hetek óta nem látták a kék eget.
Esténként a lemenő naptól krémes rózsaszínűnek tűnik a füst. A helyiek próbálnak keveset kimenni otthonról, ha pedig muszáj, ködlámpával indulnak útnak. Az ablakokat be kell zárni, de így is érezni a jellegzetes égett szagot a levegőben.
Bogucsani lakói közül többen úgy vélik, hogy a hatóságok sokáig semmit sem tettek. Csak az elmúlt időszakban vettek észre helikoptereket a környéken – habár ehhez hozzátartozik, hogy ekkora tüzeknél már a légi oltás is kockázatokkal járhat. Az elmúlt hetekben sok elzártabb részen a helyi közösségeknek kellett lépniük. A BBC helyszíni tudósítójának egy helyi önkéntes tűzoltó elmondta Podimahinónál, hogy buldózerrel alakítottak ki egy olyan sávot, ahonnan minden éghető anyagot, növényeket eltávolítottak. Most ezt a vonalat próbálják tartani, hogy ne juthassanak át a lángok, ez azonban rettentő nehéz feladat.
Helyi lakosok és civil szervezetek most azzal vádolják az érintett régiók vezetését, hogy egy korábbi irányelvre hivatkozva nem léptek időben, amikor még megelőzhető lett volna a mostani formájában a pusztítás. Az orosz környezetvédelmi minisztérium 2015-ben kiadott rendelete engedélyezte a régióknak, hogy figyelmen kívül hagyják a lángokat, ha „a tüzek elleni küzdelem várható költségei meghaladják a várható károk költségeit”. Ezzel rengeteg északi tajga, vagy mocsaras terület olyan térség lett, ahol nem kötelező küzdeni a lángok ellen.
Most sok tűz olyan elzárt részeken tombol, amiket nehéz megközelíteni. Az AFP egy adott napot kiragadva arról írt, hogy az orosz erdővédelmi ügynökség 161 tűzzel küzdött 140 ezer hektáron múlt kedden. Azonban 295 tüzet 2,4 millió hektáron túlságosan nehezen elérhetőnek minősítettek, így állításuk szerint ezeket csak nyomon követték.
Alekszander Ussz, Krasznojarszk régió kormányzója arról beszélt, hogy értelmetlen, és talán még káros is lenne több ezer embert kiküldeni a tüzek ellen, amiket gyakori természeti jelenségnek minősített. Az orosz erdőügynökség szerint a tüzek nem jelentenek veszélyt emberi településekre, vagy pedig gazdasági érdekeltségekre. Az Euronews szerint ők is úgy látták, hogy várhatóan többe kerül eloltani a tüzeket, mint amennyi kárt okozhatnak.
Az orosz Greenpeace azonban azzal érvelt, hogy ugyan lángok gyakran csapnak fel, de ebben az évben korábban nem látott mértékű a pusztítás. „Ezeket a tüzeket még az elején kellett volna eloltani. Most már olyan klímakatasztrófával állunk szemben, amit nem lehet emberi léptékben megállítani” – mondta Anton Beneszlavszkij, a Greenpeace aktivistája a Deutsche Wellének. Szerinte a tüzek kiszámíthatatlanul terjedhetnek, és ezzel akár lakott területeket is veszélybe sodorhatnak.
A szervezet azt is hangsúlyozta, hogy a helyi tűzmegelőzési hálózatok alulfinanszírozottak, csak a szükséges források 10 százalékát kapják meg. A Greenpeace szerint erdőtüzek idén eddig összesen 13 millió hektárt, vagyis Görögország méretének megfelelő területet érintettek.
Krasznojarszk városában tüntetésen követelték a tavaly megválasztott Ussz kormányzó lemondását. Az egyik tüntető azt mondta, hogy a szovjet időkben még kiküldtek megfigyelő gépeket, amikkel elkerülték, hogy katasztrófa legyen, most szerinte nem léptek időben a hatóságok. Közben több mint egymillióan írtak alá egy petíciót a Change.org-on, amiben azt követelik, vezessenek be szükségállapotot egész Szibériában, és tegyenek többet a tűz ellen. Azt is hangsúlyozták, hogy
fák és állatok semmisülnek meg, és a tűz súlyosan károsítja a természetet.
Közben az orosz Greenpeace becslése szerint az erdőtüzek annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint 36 millió autó egy év alatt. A Windy.com szén-dioxid-jelző térképe is nagyon magas koncentrációt mutatott Krasznojarszk, Jakutföld és Irkutszk egyes részein. Tudósok attól is tartanak, hogy a korom az északi sark jegének egy részén rakódhat le, ami felgyorsíthatja az olvadását, ezzel pedig a tengerszintek emelkedését.
A tüzek azért is rendkívül károsak, mert az északi területeken a rövid vegetációs időszak miatt az erdők rehabilitációja akár száz évig is eltarthat.
Ha pedig a tűz nem is ér majd el közvetlenül lakott településeket, a füst sem csak ártalmatlan kellemetlenséget jelent. A Wired összeszedte korábban, hogy az erdőtüzek füstjének belélegzése évekig elhúzódó egészségügyi problémákhoz is vezethet.
Egyhamar azonban nem várható a tüzek megfékezése, hiába mozgósítottak nagyobb erőket az orosz hatóságok, Putyinnak pedig Donald Trump amerikai elnök is felajánlotta segítségét. „Ez most már a természet kezében van. Ha marad a szárazság, akkor a tüzek folytatódni fognak. Szibériában van, hogy az októberi esőkig, vagy az első hóig égnek az ilyen lángok” – mondta egy önkéntes tűzoltó a BBC tudósítójának.