Elengedték a hongkongi brit főkonzulátus Kínában őrizetbe vett munkatársát, Simon Chenget szombaton - közölte a sencseni rendőrség nyomán az MTI.
Chenget augusztus 8-án 15 napig tartó közigazgatási elzárás alá helyezték. A 28 éves férfi visszatérhet Hongkongba, ahol a brit főkonzulátus skót nemzetközi fejlesztési osztályán dolgozik mint kereskedelmi és befektetési tisztviselő.
Cheng eltűnését családja jelentette, miután nem tért haza egy sencseni üzleti találkozóról.
A kínai külügyminisztérium azt állította: Chenget azért vették őrizetbe, mert megsértette a hatályos közbiztonsági törvényeket. A sencseni rendőrség szerint beismerte tettét.
Keng Suang kínai külügyi szóvivő az esettel kapcsolatban megjegyezte: Kína már több alkalommal figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy ne avatkozzon bele Hongkong ügyeibe, illetve Kína belügyeibe, és hagyjon fel a "felelőtlen megjegyzésekkel".
A különleges közigazgatási státuszt élvező Hongkongban immár tizenegy hete tüntetések zajlanak, melyeket eredetileg az azóta már felfüggesztett, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki. A több alkalommal milliós tömeget vonzó megmozdulások fokozatosan egyre inkább a Peking által támogatott kormányzat ellen fordultak. A demonstrálók a törvénytervezet végleges visszavonásán kívül immár egyebek mellett Carrie Lam hongkongi kormányzó lemondását, valamint a rendőrök tüntetőkkel szembeni akcióinak kivizsgálására hivatott független bizottság megalakítását követelik.
A mintegy 7 millió lakosú város 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogy Peking egyre növeli a befolyását a városban, és egyúttal csorbítja az ott lakók szabadságát. A vitatott törvénytervezet a növekvő pekingi befolyás jelképévé vált.
A tüntetések újabb részeként a demokratikus berendezkedés megőrzését követelők pénteken 30 kilométeres élőláncot alkottak a különleges státuszú város metrómegállói között a felszínen – írta a Newsru.com. A több tízezres akció időzítése nem véletlen: 1989. augusztus 23-án az akkor még létező Szovjetunió részét képező Észtország és Lettország és Litvánia lakói alkottak élőláncot Tallinntól Vilniusig, függetlenséget követelve. A célt két évvel később, a Szovjetunió felbomlásával érték el véglegesen