Janusz Wojciechowski, Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél Varsó új jelöltje az uniós biztosi posztra, közölte Piotr Müller kormányszóvivő hétfőn, nem sokkal azután, hogy visszalépett a jelöltségtől Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő jelenlegi kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára. A kormányszóvivő elmondta: Krzysztof Szczerski hétfő délután azzal indokolta visszalépését, hogy Varsónak az agrárügyi tárcát ajánlották fel az Európai Bizottságban, a mezőgazdaság pedig nem az ő szakterülete.
Mateusz Morawiecki kormányfő nagyra becsüli a visszalépésről szóló döntést, konstruktívnak és az állam érdekeit szem előtt tartónak tekinti, fogalmazott a kormányszóvivő. Egyúttal "nagyon jó" döntésnek minősítette, hogy Varsónak az agrárügyi terület jut. Reményének adott hangot, hogy a döntést majd az uniós szervek véglegesen is jóva hagyják. Aláhúzta:
Lengyelország számára az agrárügyi terület rendkívül fontos, az uniós költségvetés e vonatkozásban "nagyon magas".
Az új lengyel jelölt, Janusz Wojciechowski korábban a Lengyel Parasztpárt egyik vezető politikusa volt, 2010-ben belépett a jelenlegi lengyel kormánypártba, a Jog és Igazságosságba (PiS), a 2014-ben a PiS európai parlamenti (EP) képviselője lett. Több éven át tagja volt az EP mezőgazdasági bizottságának. 2015 óta Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő július végén, a bizottság megválasztott elnökével, Ursula von der Leyennel tartott varsói megbeszélés után közölte, hogy Varsó Szczerskit javasolja a biztosi posztra. A miniszterelnök akkor a gazdasági és infrastrukturális területeket említette mint olyanokat, amilyenekben Lengyelország érdekelt.
Krzysztof Szczerski azután döntött a visszalépésről, hogy beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével, aki informálisan a mezőgazdasági ügyeket ajánlotta fel Lengyelországnak az új Bizottságban.
Az új jelöltre tehát előbb Ursula von der Leyennek, aztán az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania.
Egyébként az MTI arról is hírt adott, nem minden európai uniós tagország kormánya adta le a kitűzött határidőig, hétfőig azon személy nevét, akit a november elején hivatalba lépő Európai Bizottságba jelöl.
Mina Andreeva, a brüsszeli testület szóvivője újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy
nem lesz semmilyen hivatalos bejelentés, amíg meg nem születik a végleges lista, nem kívánnak részletekbe bocsátkozni egyelőre, hiszen még tart a jelölési folyamat.
Kiemelte, hogy az EU alapszerződése mindössze annyit ír elő, hogy november 1-jén meg kell alakulnia az új bizottságnak, ugyanakkor rámutatott, hogy minél hamarabb sikerül megállapodni, annál jobb, Ursula von der Leyen megválasztott elnök pedig készen áll megkezdeni az egyeztetéseket a jelöltekkel.
Az EU finn soros elnöksége informálisan augusztus 26-át tűzte ki határidőnek, sajtóhírek szerint azonban sem Franciaország, sem Olaszország nem nevezte még meg a jelöltjét.
Ursula von der Leyen a nemek egyensúlyára törekszik, azaz ugyanannyi női tagot szeretne, mint férfit, ezért arra kérte a tagállamokat, hogy jelöljenek két-két személyt, akik közül majd választhat. Ennek viszont bennfentes források szerint csak kevés kormány tett eleget, például a portugál és a román. Az eddig ismert személyek között kevesebb a nő, mint a férfi, így sok elemző női jelöltekre számít Párizs és Róma részéről. Franciaországban például a korábban esélyesnek tartott Brexit-ügyi főtárgyaló, Michel Barnier helyett elsősorban Sylvie Goulard volt és Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter nevét kezdték emlegetni.
A bizottsági szóvivő hangsúlyozta: Ursula von der Leyen keményen dolgozik a kiegyensúlyozottság elérése érdekében, azonban az végső soron a tagállamok kormányain múlik.
Megírtuk, Tim Barrow, az október végi uniós kilépésre készülő Egyesült Királyság EU-nagykövete pénteken közölte, hogy a brit kormány nem delegál tagot az Európai Bizottságba, ezért nem is nevez meg jelöltet. Kiemelte, hogy nem fogják akadályozni a huszonhét fős névsor jóváhagyását.
A jelölteket szeptemberben fogják meghallgatni az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, a benyújtott listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Ezt követően a tagállami kormányokat tömörítő EU-tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottság testületét.