Oroszország befizeti az Európa Tanácsnak a 2017-es és 2018-as elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségeit, ez pedig
körülbelül 54,7 millió euró,
azaz 17 milliárd forint. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) június 25-én határozott arról, hogy Oroszország küldöttsége visszakapja a Krím elcsatolására és a délkelet-ukrajnai beavatkozásra hivatkozva megvont szavazati jogát és egyéb lehetőségeit. Az orosz törvényhozás az ellene 2014-ben bevezetett szankcióra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, és 2017 óta tagdíjat sem fizetett.
A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE idén megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére.
Az orosz parlament két háza januárban közös nyilatkozatban vádolta meg a PACE-t azzal, hogy durván megsértette Oroszország jogait az Európa Tanácsban, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől. Ezzel a testület Moszkva szerint rendszerszintű válságba került.
Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai az ellenük bevezetett büntetőintézkedések értelmében nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.
Május elején Moszkva a konfliktus miatt meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy kilép a közgyűlésből, és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
A Fidesz egyébként nem szavazta meg az oroszok visszavételét az Európa Tanács közgyűlésébe.
Az Európa Tanács nem összetévesztendő az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával. Az Európa Tanács egy 1949 óta működő nemzetközi szervezet. Régebbi, mint az Európai Unió, és attól teljesen független. 47 európai ország a tagja, megtalálható köztük az összes EU-s tagállam is. Az a feladata, hogy nemzetközi szerződéseken keresztül védje a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, a jogegyenlőséget és a kisebbségek jogait. Segíti a tagállamait a korrupció és a terrorizmus ellen harcban és a szükséges bírósági reformok végrehajtásában. Alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.