Nem fog engedni abból az ígéretéből, hogy október 31-én az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, jelentette ki a Downing Street 10. előtt tartott sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit miniszterelnök hétfőn este. A beszéd közben végig tüntetők hangja hallatszott be a közelből.
Miután Johnson a múlt héten a parlament öthetes felfüggesztését kérvényezte, az elmúlt napokban folyamatosak voltak a különböző üzengetések a kormányfővel szembenálló képviselők és a kabinet között. Kedden viszont tényleg nagyon felpöröghetnek az események:
Johnson augusztus végén arra kérte a királynőt, hogy öt hétre, október 14-ig függessze fel a parlamentet. A II. Erzsébet által jóváhagyott felfüggesztés legkorábban szeptember 9-én, legkésőbb 12-én lép majd életbe.
Johnson arra hivatkozott, hogy új ülésszakot kell kezdeni, a döntésnek nincs köze a brexit október 31-i határidejéhez. Az ellenzék, és számos tory szerint is azonban egyértelműen arról szólt az egész, hogy korlátozzák a parlament demokratikus jogait arra, hogy megpróbáljon beleszólni a brexitfolyamatba. A hétvégén több tüntetés is volt Johnson lépése ellen.
A hétfő esti beszédében Johnson megismételte, hogy új ülésszakra, és a kormány terveinek ezzel járó ismertetésére van szükség. Azt mondta, hogy az elmúlt hetekben megnőtt egy új kilépési megállapodás esélye az EU-val. Az EU azonban többször is elutasította, hogy újranyissák az erről szóló tárgyalásokat. A brit alsóház már háromszor utasította el korábban a Theresa May előző kormányfő által kialkudott kilépési megállapodást, amiben az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára kitalált tartalékmegoldás (backstop) Johnson szerint antidemokratikus. Ez azt eredményezhetné, hogy ha nem találnának a brexit után egy átmeneti időszak végére sem tartós megoldást, akkor a britek benne ragadhatnának a vámunióban.
Johnson hétfőn este azt mondta, hogy az EU-ban láthatják, hogy meg akarnak állapodni, tisztázni akarják a jövőbeli kapcsolatokat, de eltökéltek, hogy felkészüljenek a rendezetlen kilépésre is. Johnson korábban többször is hangsúlyozta már, hogy megállapodással vagy anélkül, de október 31-gyel ki akarja léptetni a briteket az EU-ból.
Üzent azoknak a toryknak is, akik kedden összefoghatnak az ellenzékkel, hogy megpróbáljanak törvényben megakadályozni egy október 31-i rendezetlen kilépést. Szerinte akik együtt szavaznak az ellenzékkel, azok rontják az Egyesült Királyság tárgyalási pozícióit. Johnson kijelentette, hogy támogatniuk kellene a kormányát, nem pedig Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője mellé állniuk.
„Semmilyen körülmények között nem kérek halasztást Brüsszelben".
Hétfő este brit kormányülést tartottak, és napközben több találgatás is volt arról, hogy Johnson akár előrehozott választás bejelentésére is készülhet, tory képviselők is arra számítottak, hogy ez következik majd. Erről a sajtótájékoztatón a kormányfő azt mondta „nem akarok választást, Önök sem akarnak választást", ami ellenfeleinek szóló üzenet is volt. Később kormányzati források jelezték is, hogy az előrehozott választással válaszolhatnak a Johnson kezének megkötését célzó kezdeményezésekre.
A felfüggesztésről szóló döntés miatt voltak, akik bizalmatlansági indítvány esélyét lebegtették múlt héten az egyfős – de valójában a torykon belüli megosztottság miatt brexitkérdésekben ennyivel sem – parlamenti többséggel gazdálkodó Johnson ellen. Az elmúlt napokban viszont az vált biztossá, hogy a kormányfővel szembenálló képviselők kedden megpróbálják majd elindítani azt a folyamatot, amivel törvényileg köteleznék rá, hogy a brit parlamentben is elfogadott megállapodás nélkül újabb halasztást kérjen az EU-tól. Theresa May alatt már átment egy hasonló kezdeményezés.
A javaslat alapján
2020. JANUÁR 31-IG SZÓLNA A KÉPVISELŐK ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT ÚJABB HALASZTÁSI KÉRELEM.
A terveik szerint abban az esetben kellene a kormányfőnek újabb halasztást kérnie, ha október 19-ig nem fogad el a parlament egy új megállapodást, vagy nem szavaz kifejezetten a rendezetlen kilépés támogatásáról (amit korábban már többször elutasítottak a képviselők). Van emellett egy olyan kitétel is, hogy ha az Európai Tanács másik határidőt javasol, akkor a miniszterelnöknek két napon belül el kell azt fogadnia, kivéve, ha ezt a dátumot az alsóház elutasítja.
Ha az alsóházban sikerül kedden napirendre tűzniük egy ilyen szavazást, azt valószínűleg szerdán tarthatnák meg, és ha átmenne a törvényjavaslat, akkor még a parlament felfüggesztése előtt a lordok házába kerülne jóváhagyásra.
Hétfőn napközben már voltak arról szóló hírek, hogy a rebellis toryknak jelezték, ha beállnak a kezdeményezés mögé, akkor lényegében megvonnák tőlük a jogot, hogy a Konzervatív Párt színeiben induljanak következő választásokon, és kitennék őket a pártból. Többen erre válaszul is kijelentették, hogy kitartanának, és azzal üzentek vissza, hogy többek között azok fenyegetőznek most feléjük ezzel, akik Theresa May alatt rendszeresen szembementek brexitügyben az akkori kormány akaratával a szavazásokon.
Mivel Johnsonnak amúgy is hajszálvékony a többsége, már a rebellisek kidobásával fenyegetés is növelné egy előrehozott választás esélyét. Ebben az esetben pedig a kitett képviselők azzal a veszéllyel néznek szembe, hogy nem indulhatnának újra torys színekben.
Emellett a hétfő esti kormányülésről kiszivárgó információk szerint Johnsonék a nyakukba varrt előrehozott választás belengetésével is próbálnák nyomás alá helyezni a kiszavazásra készülő torykat. Johnson a beszédével sem zárta ki, hogy végül mégis egy előrehozott választás felé sodródjanak a következő napokban az események. Ha például törvényben írnák elő neki, hogy menjen vissza halasztást kérni, arra már kijelentette, hogy soha nem tenne ilyet – ezt egy előrehozott választással tudná elkerülni.
LÉNYEGÉBEN AZZAL FENYEGETHETIK A KISZAVAZÁSRA KÉSZÜLŐ TORYKAT, HOGY HA MEGPRÓBÁLJÁK TÖRVÉNYBEN MEGAKADÁLYOZNI A NO DEAL BREXITET, AKKOR A KORMÁNY INDÍTVÁNYOZNÁ, HOGY OKTÓBER KÖZEPÉN TARTSANAK ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSOKAT, AMINEK AZTÁN BIZONYTALAN LENNE A KIMENETELE.
Arról eltérően nyilatkoztak a források, hogy egy előrehozott választásról szóló indítványt már akkor is előhúznának-e válaszul, ha a parlamentben az ellenfeleiknek sikerül napirendre tűzniük kedden a törvényjavaslat tárgyalását, vagy csak akkor, ha szerdán egy erről szóló szavazáson is győznek a rendezetlen brexit ellenzői.
Egy előrehozott választás kiírásához egyébként kétharmados többségre lenne szükség, de Johnsonék állítólag úgy látják, hogy ez meglenne. Viszont ezért is indult el komoly elméleti dilemmázás a legnagyobb ellenzéki erőn, a Munkáspárton belül.
Egy esetleges előrehozott választásról szóló találgatásokra reagálva Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője hétfőn azt mondta, hogy bármilyen formában támogatna egy szavazást. Corbyn korábban is végig azt hangoztatta, hogy ez lenne a megoldás a patthelyzetre. Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök azonban óva intette attól a Labour képviselőit, hogy belesétáljanak egy olyan előrehozott választásról szóló csapdába, ami végül akár egy rendezetlen brexitet eredményezhetne, és amivel egyáltalán nem biztos, hogy jól járna a párt.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is kiírta a Twitterre, hogy támogatna egy előrehozott választást, amíg az a brexit október 31-i határideje elé esik.
Ha egy előrehozott választást végül csak a brexit határideje után, novemberben tartanának meg, akkor a parlament feloszlatása miatt a képviselőknek nem maradna mozgástere. A Munkáspárt jogászai állítólag tanulmányozzák, hogy nem valami ilyen irányból próbálják-e őket Johnsonék kicselezni.
Az augusztus végi felmérések szerint a konzervatívok 31-35 százalékkal vezetnek, a Labour 24 százalékot érhet el, a brexit körüli vitákban feltámadt liberális demokraták 18-21, a Nigel Farage-féle Brexit Párt pedig 14 százalékon állt. A pontos erőviszonyokat azért nehéz önmagában ebből meghatározni, mert a briteknél egyéni körzetekben dől el a parlamenti választás, ami a kisebb pártok esélyeit jelentősen csökkenti. Közben viszont a brexit körüli vita megtépázta a két nagy párt, a konzervatívok és a Labour támogatottságát is.
Ha nem történne addig semmi, nem kérnének újabb halasztást, nem szavaznának meg kilépési megállapodást a brit alsóházban, vagy nem vonnák vissza a kilépést, akkor október 31-én rendezetlen formában esne ki Nagy-Britannia az EU-ból. Boris Johnson korábban már hangsúlyozta, hogy megállapodással vagy anélkül, de mindenképpen ki akarja léptetni a briteket. Az elmúlt héten kezdett manőverei amellett, hogy az EU felé is nyomást jelentenek, a rendezetlen brexit esélyét is közelebb hozták.
(Borítókép: Boris Johnson sajtótájékoztatója a Downing Street 10. előtt. Fotó: Simon Dawson / Reuters)