Elektromos sokkolóval támadt egy férfi az orosz központi választási bizottság (CIK) elnökére csütörtök éjjel. A támadó elmenekült, a hatóságok szerint betörő lehetett – írta a Gazeta.ru. Ella Pamfilova egy székkel védekezve üldözte el a támadót.

Meglepő módon a 65 éves politikus otthonának védelmére nem rendeltek ki őröket, pénteken is minden további nélkül folytatta munkáját, a vasárnapi helyhatósági választások előtt. Hivatalosan sem Pamfilova, sem a hatóságok nem kötik össze a támadást a vasárnapi választásokkal, amelyeken a legtöbb ismert ellenzékit rajthoz állni sem engedte a választási bizottság, a támogató aláírások formai hiányosságaira hivatkozva.

A kifogások szokatlanul nagy tüntetési hullámot indítottak el, júliusban és augusztusban Moszkvában több tízezres tiltakozások is voltak, amelyekre a rendőrség kemény fellépéssel reagált, ezer embert előállítva, számtalan pénzbírságot kiszabva a résztvevőkre és az indulástól eltiltott jelöltekre.

Az orosz vezetés szerint az ellenzék külföldi támogatással próbál bizonytalanságot teremteni az országban, az ellenzék szerint viszont a hatalom, érezve csökkenő népszerűségét így akarja elkerülni, hogy vereséget szenvedjen az egyébként nem sorsdöntő választásokon.

Oroszország több megyéjében kormányzót választanak, több városban, köztük Moszkvában a városi közgyűlés tagjait választják meg öt éves mandátummal.

Négy helyen egyéni képviselőt választanak a törvényhozásba, ez azonban semmiképp sem befolyásolja az Egységes Oroszország kétharmados többségét: a 450 fős dumában jelenleg 339 kormánypárti képviselő ül.

Ugyanakkor a kormánypárt az elmúlt 13 év legalacsonyabb népszerűségi szintjét érte el, ez a teljes választók körében 28 százalékot jelent, szemben a fele ekkora támogatottságot élvező – de csak mérsékelten ellenzékinek tekintett – parlamenti ellenzék pártjaival: az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) 14, az Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) a 10 százalék körül áll, az Igazságos Oroszország (SZR) egyszámjegyű népszerűséggel mérhető.

A rendszeren kívüli ellenzék szerint azonban a kormánypárt mutatói sokkal rosszabbak lennének egy demokratikus rendszerben, szabadabb sajtófeltételek mellett, már csak azért is, mert a gazdaság nem prosperál: a lakosság fizetésének reálértéke tavaly 1,5 százalékkal csökkent, a GDP az ország 2014-es szintjén áll.