Újabb sűrű nap volt a brit politikában hétfőn, aminek a végén az alsóház egy héten belül másodszor is elutasította a Boris Johnson kormányfő által október 15-re javasolt előrehozott választást, az ülésnap zárása után pedig életbe lépett a parlament október 14-ig tartó, öthetes felfüggesztése. A brexit körüli viták azonban messze nem értek véget, és várhatóan a parlamenten kívül is csak fokozódni fognak a következő hetekben.
A várakozásoknak megfelelően hétfőn megkapta a királynő formális jóváhagyását, és ezzel törvényi erőre emelkedett az a törvényjavaslat, amivel megkötnék Boris Johnson kezét, és előírják, hogy az október 31-i kilépési határidő halasztását kell kérnie az EU-tól, ha csak így lehet elkerülni a rendezetlen brexitet.
A Johnson által ellenzett törvényjavaslat az ellenzék és a kormányfővel szembeforduló toryk támogatásával múlt héten rekordgyorsan átment az alsóházon, majd pedig pénteken a Lordok Házán is. Abban az esetben kötelezi a kormányfőt további hosszabbításra, ha október 19-ig a brit parlamentben nem fogadnak el egy új kilépési megállapodást, és ha az alsóház nem járul hozzá ahhoz, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg (amit korábban már többször elutasított).
A törvény 2020. január 31-ig kezdeményezne újabb hosszabbítást, de ha az EU más időpontot ajánl fel, azt is két két napon belül el kellene fogadnia a kormányfőnek, kivéve, ha az alsóház ezzel ellentétesen dönt.
Johnson erre válaszul előrehozott választással próbálta kivágni magát a patthelyzetből, és reményei szerint megerősíteni a kilépéspártiakat, de ehhez mindenképpen kellett volna a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatása. Az ellenzék azonban múlt szerdán elutasította, hogy október 15-én előrehozott választást tartsanak, nagyon messze volt Johnson a szükséges kétharmados többségtől.
Miután korábban Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a törvényhez kötötte egy előrehozott választás támogatását, Johnson hétfő estére újból szavazást indítványozott egy október közepi választásról. Az ellenzéki pártok azonban már a múlt hét végén jelezték, hogy megint el fogják utasítani Johnson indítványát. Megegyeztek arról, hogy nem támogatnak előrehozott választást az október 17-18-i EU-csúcs előtt, amíg nem válik biztossá a halasztás.
Ahogy az várható volt, hétfőn éjjel így megint nem volt meg a szükséges 434 képviselő támogatása Johnson újabb indítványa mögött. Ezúttal 293-an szavaztak mellette (öttel kevesebben mint a múlt héten), 46-an ellene (ez akkor még 56 volt), a többiek vagy nem voksoltak, vagy tartózkodtak.
Boris Johnson a hétfő éjjel tartott szavazás előtt kijelentette, ő elfogadta a realitásokat, hogy csak egy választással lehet megtörni a parlamentben a brexit mentén kialakult patthelyzetet. Az eredmény ismeretében pedig azt mondta, az emberek kezébe akarta adni a döntést, azonban az ellenzék másodszor is szembeszállt ezzel, és miközben többször is bebizonyították, hogy nem tudnak dönteni, mást sem hagynak. Szerinte a rendezetlen brexit elleni törvénnyel azt akarják, hogy a brit kormányfő anélkül menjen tárgyalni, hogy felállhatna az asztaltól. Miután korábban többször is kijelentette, hogy megállapodással vagy anélkül, de mindenképpen ki akar lépni az október 31-i határidővel, megint megismételte: nem fog újabb halasztást kérni.
Már napközben kiderült, hogy a kormány a parlament szeptember 9-12. között esedékes felfüggesztését a hétfői ülésnap végén életbe lépteti. Johnson erről azt mondta, hogy ezalatt is folytatni akarja a tárgyalásokat egy új kilépési megállapodásról az EU-val, de fel akar készülni a megállapodás nélküli, rendezetlen brexitre is – aminek elkerüléséhez fogadták el az említett törvényt. Johnson azt üzente az ellenzéknek, hogy eljön majd az idő, amikor választást kell tartani. „Úgy gondolom, látni fogják az emberek, hogy a kormány állt az ő oldalukon."
Corbyn szerint Johnson elég egyértelműen utalt rá, hogy nem venné figyelembe a kormányfőnek halasztást előíró törvényt. Azt mondta, hogy a Munkáspárt kész egy választásra, de nem kockáztatja egy rendezetlen brexit esélyét. „Nem sétálunk bele a kormányfő által állított csapdákba." Corbyn azzal vádolta Johnsont, hogy azért függeszti fel a parlamentet, hogy ne lehessen rajta számon kérni mit csinál, vagy inkább mit nem csinál. Korábban azt mondta, Johnson semmilyen javaslattal nem tudott előállni az EU felé, miközben egy rendezetlen brexitre játszott. „Ez a kormány egy szégyen, ahogy a miniszterelnök vezeti, az egy szégyen."
Johnson nagy vitákat kiváltva kérvényezte a királynőtől augusztus végén a parlament felfüggesztését, és az alsóházban az előrehozott választás leszavazása utáni beszédeket követően az ülésszakot lezáró ceremónia sem maradt tiltakozás nélkül. Amikor a hagyományoknak megfelelően arra kérték a képviselőket, hogy vonuljanak át a felsőházba, ellenzéki politikusok egy csoportja „Elhallgattatva" feliratú papírokat mutatott fel, és egy ideig az október végi lemondását hétfőn bejelentő John Bercow alsóházi elnök is a helyén maradt.
A hétfői ülésnap egyébként nagyban szólt Bercow-ról is, aki bejelentette, hogy október 31-én távozik tisztségéből, amit 2009 óta töltött be (ha pedig lett volna előbb előrehozott választás, azon már nem indult volna újra). Bercow-t állva tapsolták az ellenzéki képviselők és a maradáspárti konzervatívok, a legtöbb tory azonban ülve maradt. Bercow korábban maga is tory volt, amíg ki nem nevezték az alsóház vezetőjévé, a poszton pedig állítása szerint a parlament demokratikus jogainak erősítését tartotta szem előtt, mint mondta, ezért nem kér bocsánatot. Több lépésével is felbőszítette azonban a tory vezetést.
A hagyomány szerint a posztot betöltő politikus ellen nem indítanak más jelöltet a parlamenti választáson. Azonban vasárnap a kormány már jelezte, hogy ellenjelölttel készülnének, miután múlt héten engedte, hogy a rendkívüli vitákra fenntartott eljárással elindulhasson a Johnson kezét megkötő törvényjavaslat. Bercow viszont az október 31-i lemondásával azt is garantálná, hogy még a mostani parlament dönthessen az utódjáról. A felfüggesztés elleni tiltakozás alatt kijelentette, hogy részt vesz a záró ceremónián, de kiemelte, hogy „ez nem egy normális, megszokott felfüggesztés, és az egyik leghosszabb évtizedek óta."
Johnsonék eredetileg azzal érveltek, hogy a felfüggesztésre egy új ülésszak megnyitásához, és a kormányprogram bemutatásához van szükség, az ellenzék viszont kezdettől azzal vádolta a kormányfőt, hogy a brexit körüli vitában próbálja korlátozni a törvényhozás demokratikus jogait. Az mindenképpen példa nélküli, hogy kimondottan politikai célokból berekeszteti a kormány az ülésszakot.
Az ügyben még folynak jogi keresetek: a királynő felfüggesztésről szóló döntését nem lehet megtámadni, de azt igen, hogy Johnson ezt kérvényezte. A múlt héten azonban egy skót bíróság, majd pedig a londoni felsőbíróság is elutasította a felfüggesztést támadó kereseteket. Azt mondták ki, hogy az ügy a politikusokra és a választókra tartozik, nem a bíróságokra, a kormány pedig nem szegett törvényt.
Nem ez az egyetlen vita, ami a parlamenten kívül is folytatódni fog a következő napokban. Még az előrehozott választásról szóló szavazás előtt hétfőn este rendkívüli vitát tartottak az alsóházban. A múlt héten a pártból lényegében kitett Dominic Grieve, Theresa May alatt még az előző tory kormány jogi főtanácsadója beadott egy indítványt, amiben arra szólította fel a minisztereket, hogy hozzák nyilvánosságra a parlament felfüggesztéséhez vezető belső kormányzati kommunikációt, és az Operation Yellowhammerhez kötődő dokumentumokat is. Ez a kiszivárgott jelentés írta le, hogy a hivatalos kommunikációjával ellentétben milyen felfordulásra számít a brit kormány egy megállapodás nélküli, rendezetlen brexit legrosszabb forgatókönyve esetén.
A Sky News szerint Grieve elképzelése alapján a WhatsApp-üzeneteket és a privát emaileket is nyilvánosságra kellene hozni, többek között Dominic Cummingstól, Johnson főtanácsadójától is, akit sokan a mostani manőverek mögött sejtenek. Grieve indítványát 311 igen, 302 nem ellenében támogatták, ezzel Johnson újabb fontos szavazást veszített el az alsóházban. Az eredmény jogilag nem kötelező érvényű, de a kért dokumentumokkal szerdán késő estig kellene előállni a kormánynak, ami azzal érvelt, hogy ez adatvédelmi aggályokat vet fel.
Volt egy másik rendkívüli vita is hétfőn a brexit határidejének halasztását előíró törvényről. Corbyn ezt arra hivatkozva kezdeményezte, hogy szerinte felmerült, a kormány valahogy megpróbálná megkerülni a jogszabályt. Szavazás nélkül támogatták a képviselők, hogy a kormányfő majd tartsa be a törvényt, amit egyébként is meg kéne tennie. Johnson ezek után is azt mondta, nem akar újabb halasztást kérni.
Ha Johnson nem tartaná be a törvényt, akkor bíróság elé idézhető, és akár börtönbe is kerülhetne. Mint korábban írtuk, Dominic Raab külügyminiszter azonban vasárnap arra utalt, hogy megszegni ugyan nem fogják a törvényt, de „nagyon alaposan megvizsgálják”, hogyan lehet értelmezni, tesztelni fogják a határait, és jogi eljárást is belengetett ellene. Raab a hétfő esti vitában kijelentette, hogy a kormány mindig betartja a törvényeket, azonban van, hogy többféle jogi értelmezés lehetséges. Raab is megismételte, hogy a kormányfő nem halasztásról, hanem új megállapodásról megy tárgyalni Brüsszelbe.
EZ A JOGÁSZKODÁS, ÉS AZ AKÖRÜLI VITA LEHET MAJD ELŐTÉRBEN A PARLAMENT FELFÜGGESZTÉSE UTÁNI NAPOKBAN.
A brit lapok szerint felmerülhet egy olyan verzió, hogy a miniszterelnök a törvény alapján küldene halasztási kérelmet az EU-nak, de utána egy második levelet is, amiben világossá tenné, hogy a kormány nem akar hosszabbítást – jogászok szerint azonban ez is törvénytelen lehet.
Vannak, akik szerint azzal is megpróbálhatják megkerülni a jogszabályt, hogy a kormány formálisan kér halasztást, de az EU-tagok előtt egyértelmű lenne a sajtóban megjelent és háttérben tett nyilatkozatokból, hogy a kabinetnek nincs célja az újabb hosszabbítással. Ezért a tagországok oldalán pattogna a labda, hogy mire fel, és meddig tolnák el újból a határidőt. Miután a brexit körül egyre kevesebb dolog tűnik elképzelhetetlennek, sokan egy olyan forgatókönyvet sem zárnának ki, hogy a brit kormány egy vele szimpatizáló EU-tagot próbáljon rávenni arra, hogy vétózza meg a halasztási kérelmet.
A brit parlamenti szavazások előtt Boris Johnson hétfőn napközben Írországban találkozott Varadkarral. Johnson kijelentette, hogy továbbra is lehetséges új megállapodás elérése az EU-val. Szerinte a briteknek mindenképpen ki kell lépnie az EU-ból október 31-ig, ellenkező esetben helyrehozhatatlanul károsodna a brit demokratikus rendszerbe vetett választói bizalom.
Szerinte akkor is fenntartható az ír-északír határ átjárhatósága és az észak-írországi rendezési folyamatot rögzítő nagypénteki megállapodás, ha az Egyesült Királyság teljes mértékben kivonul az EU-ból. A mostani kilépési megállapodásban az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára kitalált tartalékmegoldás (backstop) Johnson szerint antidemokratikus. Ezzel lényegében határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek.
Az ír miniszterelnök azt mondta, kész meghallgatni bármilyen konstruktív javaslatot a jelenlegi patthelyzet feloldására, Írország azonban nem egyezhet bele és nem is fog beleegyezni abba, hogy „a jogi garanciákat ígéretek váltsák fel", írja az MTI. Az ír kormány minden körülmények között elsődleges fontosságúnak tartja a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését az ír-északír határon, és Írország helyének megőrzését az EU egységes belső piacán.
Egy hosszabbítást ugyanis a többi 27 EU-tagországnak egyhangúlag kellene jóváhagynia, és ez alapesetben sem tűnik magától értetődőnek. Habár hosszabbításra több EU-s vezető, köztük az Európai Bizottság következő elnöke, Ursula von der Leyen is nyitottnak mutatkozott, és az unió sem nagyon akar rendezetlen brexitet, Franciaország az elmúlt napokban már utalt rá, hogy nem szívesen adnának csak úgy, belátható cél nélkül újabb halasztást a briteknek. A brit parlament felfüggesztése alatt, a kilépési határidőhöz közeledve így megint egyre nagyobb figyelem irányulhat a különböző EU-s nyilatkozatokra.
Johnson a parlamenti ülésnap előtt Leo Varadkar ír miniszterelnöknél járt, aki szintén azt mondta, hogy az uniónak jó indokra lenne szüksége egy harmadik halasztás megítéléséhez.
Ha azonban tartani akarja magát ahhoz a naponta elmondott ígéretéhez, hogy nem kér újabb halasztást, azt a törvény megszegésén, vagy a jogászkodáson kívül Johnson azzal is elkerülhetné, ha váratlanul sikerülne kialkudnia egy új kilépési megállapodást az EU-val még az október 17-18-i EU-csúcs előtt (ebben nem volt lényegi előrelépés az elmúlt hetekben, ráadásul egy ilyennek is valószerűtlenül hamar át kellene mennie a felfüggesztésből visszatérő brit parlamenten) – vagy pedig ha még előtte, minden ezzel járó kockázatot vállalva lemondana, abban a reményben, hogy nem sokkal később egy előrehozott választás nyomán mégis visszatérhetne.
Miután a parlament felfüggesztése életbe lépett, előrehozott választás november előtt már nem lehetséges, azonban előbb-utóbb elkerülhetetlennek tűnik. Johnson végső soron azt akarja elérni, hogy a mostani parlamentet lecserélve többséget szerezzen a céljai eléréséhez, míg az ellenzéki pártok őt akarják leváltani. Csak éppen mindenki a neki legkedvezőbb helyzetbe próbál kerülni. Johnon az elmúlt hetekben, és az elveszített alsóházi szavazások mentén is magát a brexit biztosítékának próbálta beállítani, miközben az ellenzéket, és főleg a Munkáspártot azzal vádolta, hogy menekül az emberek döntése elől. (Egyébként miközben a Munkáspárt pozíciója továbbra sem egységes, hétfőn a liberális demokraták már arra is utaltak, hogy egy következő választáson azzal kampányolnának, hogy kormányra kerülve visszavonnák a kilépést.)
Az Opinium közvélemény-kutató felmérése szerint a konzervatívok 35, a Munkáspárt 25, az EU-párti liberális demokraták két pontot javítva 17 százalékon állnak. Nigel Farage Brexit Pártja három pontot esve a szavazatok 13 százalékára számíthat. Ezt az egyéni választókörzetes brit rendszerben nehezen válthatják parlamenti helyekre, de az unióbarát lázadókat kiszóró torykkal összefogva a brit kilépés támogatói könnyebben többségbe kerülhetnének. A múlt heti szavazások után 21 rebellis képviselőt lényegében kitettek a pártból, de sokan mások is bejelentették az elmúlt napokban, hogy egy új választáson már nem indulnak újra. A BBC eddig már 37 ilyen konzervatív képviselőt számolt össze.
Közben viszont a brexit körüli vita miatt sokkal bizonytalanabb egy választás kimenetele, és maga a kampány is, és az sem kizárt, hogy megint egy teljesen megosztott parlament állna fel. A Sky News egy volt tory tanácsadóra hivatkozva azt írta, hogy a kormányban sem gondolják, hogy egyszerű lenne biztos többséget szerezniük a toryknak.
Annyi biztos, hogy a felfüggesztés alatti hetekben jönnek a most különösen érdekes pártkonferenciák is, és egyáltalán nem az várható, hogy elül a brexit körüli felhajtás, amíg október 14-én a királynő beszédével meg nem kezdődik az új ülésszak az alsóházban.