Virágföldből horogkeresztet rajzoltak ismeretlenek a járdára a litvániai zsidó közösség vilniusi székháza közelében, írja az MTI.

A zsidó közösség vezetője azt mondta, mindez egy héttel a holokauszt litvániai emléknapja előtt történt. A litván külügyminiszter elítélte az incidenst, a rendőrség pedig nyomozást indított az ügyben.

A litvániai zsidó közösség augusztus elején fenyegető levelek miatt arra kényszerült, hogy ideiglenesen bezárja székházát és a vilniusi zsinagógát. Az antiszemita megnyilvánulások előzménye az volt, hogy a vilniusi városvezetés úgy döntött, véget vet a fővárosban két nácibarát partizán emléke megörökítésének, akik a második világháború idején a szovjet megszállás ellen küzdöttek, és akiket emiatt nemzeti hősnek tekintenek az országban. A határozat nyomán eltávolították a nemzeti könyvtár faláról Jonas Noreika emléktábláját, és átnevezték a Kazys Skirpa utcát. A döntés megosztotta a közvéleményt.

Litvániát a második világháború alatt a Szovjetunió és a náci Németország is megszállta. A német megszállás (1941-1944) alatt a nácik és litván kollaboránsaik a több mint 200 ezres zsidó közösség 90 százalékát megölték. A háborút követően a balti ország szovjet befolyás alá került, és csak 1991-ben nyerte el függetlenségét.