Szaúd-arábiai és amerikai szakértők szerint "nagyon nagy valószínűséggel" Iránból indult a hétvégi légi támadás Szaúd-Arábia olajipara ellen - írta kedden a CNN a vizsgálatra rálátó forrásra hivatkozva.
Az értesülés szerint egy olyan iráni támaszpontról indították a robotrepülőket, amely közel van az iraki határhoz – korábban elsősorban arra gondoltak, hogy vagy a jemeni húszi gerillák indíthatták a drónokat, vagy pedig egy Irakban található iráni bázisról indulhatott ki az a meglepetésszerű csapás, mely során nem kevesebb, mint 10 pilóta nélküli repülőgép csapódott be két szaúdi olajterminálba, melyekben olyan súlyos károkat okoztak, hogy kevesebb, mint felére, 5,7 millió hordóra csökkent a szaúdi napi olajkitermelés – azaz sikerült kiütnie a világ napi olajkitermelésének öt százalékát.
A CNN forrása szerint ráadásul az a feltételezés is téves lehet, hogy drónokkal hajtották végre a támadást,
valójában tucatnyi cirkálórakéta pusztított az olajlétesítményekben.
Ezek alacsony magasságon repültek át Dél-Irak, Kuvait, majd a Perzsa-öböl felett - Kuvait be is jelentette, megvizsgálja, láthatók voltak-e az áthaladó cirkálórakéták a radarképeken. A CNN forrása szerint semmi sem utal arra, hogy a támadás dél – azaz Jemen – felől érkezett volna, az ország ráadásul, túl nagy távolságra van a rakéták becsapódási helyeitől. Iránból viszont valóban el lehet érni cirkálórakétákkal mind a bukjaki olajterminált, mind a huraiszi olajkitermelő állomást; az ország ráadásul az elmúlt években nagy erőket fektetett a cirkálórakéták fejlesztésébe, melyeket nagyon nehéz repülés közben felderíteni és elfogni, ráadásul meglehetősen pontosan lehet irányítani.
A CNN forrása szerint amerikai fegyverrendszer-szakértők segítik szaúdi kollégáikat annak kiderítésében, hogy pontosan hány rakétával vagy drónnal, és milyen típusúakkal történt a támadás. A nyomozást segíti, hogy a tucatnyi robbanószerkezet közül nem mindegyik talált célba, és a sivatagban a vizsgálódók egy roncsra is rábukkantak.
Az Iránnal alapból is ellenséges viszonyban lévő királyság minisztertanácsa közben kedden áttekintette a támadás okozta károkat, és utána – a felelős konkrét megnevezése nélkül – elítélte a „gyáva“ támadást, mely egy újabb epizódja volt a korábbi atrocitásoknak.
Ez a hajózás szabadsága és a globális gazdaság stabilitása elleni támadás volt.
Rijád a lehetséges következményekről nem nyilatkozott, de a közlemény leszögezte, „Képesek vagyunk arra, hogy válaszoljunk a támadásokra“.
A német kancellár pont kedden fogadta Abdullah jordán királyt, és közös sajtótájékoztatójukon azt mondta, hogy vissza kéne térni a 2015-ben megkötött, de Donald Trump által 2018-ban lényegében kizsigerelt nukleáris szerződéshez, mely az iráni atomprogram befagyasztása fejében feloldotta az ország ellen hozott legtöbb szankciót. Merkel elismerte, hogy a szíriai beavatkozástól a ballisztikus rakétaprogramig egy sor probléma merült fel Iránnal kapcsolatban, de jó első lépés lenne a feszültségmentesítésben a 2015-ös keretekhez való visszatérés.
A támadás hátteréről, lehetséges politikai és gazdasági következményeiről itt olvashat részletesen.