Kedd éjszakai állás szerint a centrista ellenzék pártja, a Kék-fehér kapta a legtöbb szavazatot az izraeli parlamenti választáson, Netanjáhu Likudja az exit-pollok alapján 2-3 mandátummal is le lehet maradva. Az arabellenes uszító kampány visszaütött: az izraeli arabokat tömörítő Közös Lista simán befutott a harmadik helyre. Eredmények hajnalra, melyek után egy elképesztően sok kimenetellel kecsegtető, hosszú koalíciós egyezkedés elé néz az ország.
Három exit-poll eredményei is azt mutatják, hiába hozott magas részvételt a kedden lezajlott izraeli parlamenti választás, az eredmények alapján marad a politikai patthelyzet. Valószínűleg a volt vezérkari főnök Beni Ganz centrista Kék-fehér nevű pártja lett a legerősebb 32 és 34 közti mandátummal, a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali Likud legalább egy mandátummal szerez kevesebbet. A miniszterelnöknek azonbna nem csak saját pártjának 6-7 mandátumot jelentő gyengülése miatt kell aggódnia, hanem azért is, mert a többi jobboldali-vallásos párt sem szerepelt elég jól ahhoz, hogy meglegyen a 120 fős kneszetben a kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum.
Az izraeli törvényhozás, a kneszet összesen 120 mandátuma a 3,25 százalékos parlamentbe jutási küszöböt megugró pártok és pártszövetségek között oszlik meg. A kormányalakításra Reuven Rivlin államfő ad megbízást, a szokásjog szerint vagy a legtöbb mandátummal rendelkező párt miniszterelnök-jelöltjének, vagy pedig annak, aki meggyőzi őt, hogy 61 szavazat áll mögötte. A választások tétje az igen kötött választói táborokra tagolódó Izraelben nem is elsősorban egy párt győzelme, hanem a koalícióra alkalmas pártok egyidejű jó szereplése.
Az áprilisinál egy százalékkal magasabb, 69,4 százalékos részvételi arányt hozó választás nagy nyertese lehet viszont a kormány bukását előidéző, majd a májusi kormányalakítást megtorpedózó világi nacionalista Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk), illetve annak feje, a kisinyovi kidobóemberből lett hadügyminiszter Avigdor Libermann. A párt központjából a tudósítások óriási ünneplésről számolnak be, hiszen a jelenlegi 5 helyett az exit-pollok szerint 8-10 mandátumhoz jutnak majd, amivel Libermann valódi királycsinálóvá léphet elő.
A Kék-fehér, illetve az igen nagy szórással, 13-15 mandátumra saccolt arab koalíció, a Közös Lista is deklarálta, hogy
Vége a Netanjáhu-korszaknak!
Ami annyiban igaz lehet, hogy ha Netanjáhu személye miatt újból meghiúsul a kormányalakítás, akkor könnyen lehet, hogy az eddigi kormánypártok is elkezdenek egy alternatív megoldáson gondolkozni. Azonban a helyszíni tudósítások szerint a Kék-fehér eredményváróján inkább feszült a hangulat, emlékeznek még ugyanis arra, hogy az exit-pollok áprilisban is az ellenzéki párt győzelmét hozta, amit azonban az eredmények később felülírtak.
A Likud viszont hivatalosan azt az álláspontot képviseli, hogy az exit-pollok tévednek, és valójában meglesz a kormánykoalíciónak a 61 mandátum. A párt aktivistái és szimpatizánsai az utcán el is kezdték ünnepelni "Netanjáhu királyt":
A mindkét blokkból kilógó Izrael a Hazánk viszont máris megkezdte a manőverezést, amikor egy "nemzeti egységkormány" létrehozására szólított fel, mely rajta kívül a Kék-fehér és a Likud politikusaiból állna - azaz kiszorulnának az Izraelben szinte minden kormányban ott ülő vallásos jobboldali pártok. Avigdor Libermann szeritn ha az ő személye a nagykoalíció akadálya, akkor ő kész félreállni.
Az arab pártkoalíció kiváló szereplése azonban egy újabb variációt kínál. A Közös Lista vezetője, Ajmán Odeh ugyanis kész koalícióra lépni Beni Ganccal és a többi balközép párttal, azonban a Kék-fehér egyelőre nem reagált a nyilvános ajánalatra.
Akárhogy is alakul a végeredmény, az biztos, hogy a választások valódi értékelésének csak a koalíciós tárgyalásokat követően van értelme.
A választás maga óriási biztonsági intézkedések közepette zajlott, 20 ezer rendőr vonult a szavazókörökhöz. Sok szabálytalanságot és rongálást jelentettek az ország drúzok (egy rendkívül egyedi, arab nyelvű, de zárt etnikai-vallási közösséget alkotó nép) lakta északi településeiről. A Kék-Fehér párt honlapját urnazárás előtt túlterheléses hekkertámadás bénította meg, a párt második embere, Jair Lapid szerint ez az incidens is azt mutatta, hogy „demokráciánk vészhelyzetbe került“ (egyébként mindkét nagy párt azzal riogatta potenciális szavazóit, hogy hátrányban vannak, és mindenkire szükség van, különben oda a választás).
Összesen 20 embert tartóztattak le választási bűncselekmények gyanújával – sokan leadott szavazatokat akarták megrongálni, hogy érvénytelenítsék őket, de Tel Avivban egy 27 éves férfit azért kapcsoltak le, mert felfújta az egyik házfalra:
Bibi egy náci.
A nácizásra egyébként Netanjáhu a kampányban elkövetett masszív arab-ellenes uszítással szolgáltatott okot. Miután a Likudnak nem sikerült átnyomnia azt a – lényegében minden izraeli jogvédő intézmény által elítélt – törvénytervezetet, mely kamerákat helyezett volna el az arabok által dominált szavazókörökben, a párt aktivistái a szavazókörök előtti kamerák felszerelésével próbálták elriasztani a szavazástól az arab etnikumú izraeli polgárokat.
A miniszterelnök kedd estig többször is megsértette a kampánycsendet - a választási bizottság egy időre le is kapcsoltatta a Likud chatbotját -, valós vagy kitalált kutatási adatokat közölt urnazárás előtt, egyszer pedig „rendkívüli podcast“-tel jelentkezett be, ahol a „rendkívüli helyzet“ konkrétan az volt, hogy állítása szerint az arabok és balosok özönlenek az urnákhoz, és veszélyben a jobboldali többség. De Netanjáhu nem csak online volt hiperaktív;
előbb a Siratófalnál tűnt fel, majd a jeruzsálemi buszpályaudvar nyilvános vécéje előtt,
hogy megafonon győzködje a munkaszüneti napot kihasználva kirándulni igyekvő családokat arról, maga a Palesztin Hatóság akarja leváltatni őt a „választást elcsaló“ arab választókkal.
A kampány penetráns rasszizmusa nemcsak a baloldali média gyomrát kavarta fel, az erős jobboldali kötődéssel bíró Jerusalem Post riportere választási tudósításában jegyezte meg, hogyan venné ki magát, ha egy európai ország miniszterelnöke azzal riogatna, hogy
Vigyázat, özönlenek a zsidók az urnákhoz!
Netanjáhu nemcsak az arabok ellen mozgósított, néhány órával urnazárás előtt arról posztolt, hogy a szélsőséges nézetei miatt állandóan a be- és eltiltás határán táncoló Zsidó Hatalom biztos nem fogja átugrani a Kneszetbe jutási küszöböt (egyébként az exit-pollok szerint tényleg nem fogja), ezért aki azt tervezte, hogy rájuk szavaz, az inkább voksoljon a Likudra. Egyébként a szélsőjobboldali pártokra jellemző volt, hogy egymástól akarnak szavazókat csenni; a Zsidó Hatalom a Jamina (Jobbra) nevű tömörülés nevében ösztönözte a választókat az átszavazásra.
(Borítókép: Benjámin Netanjahu és felesége leadja szavazatát 2019. szeptember 17-én. Fotó: Pool / Reuters)