Óriási diplomáciai balhé keveredett abból, hogy Lengyelország szovjet megtámadásának 80. évfordulóján Oroszország sajátos értelmezéssel élt az ország Molotov–Ribbentropp-paktum alapján, a náci Németországgal együttműködésben történt lerohanásáról. Szergej Ivanov, Vlagyimir Putyin orosz elnök volt kabinetfőnöke, korábbi miniszterelnök-helyettes, az orosz Katonai Történeti Társaság (RVIO) elnöke ugyanis az MTI szerint kedden kijelentette:
Nem megszállásról volt szó, mert a balti országok és Lengyelország lakói a Szovjetunió állampolgárai lettek, az ebből fakadó összes joggal és kötelességgel.
Ivanov lényegében a szovjet idők történelmi dogmáját visszhangozta, mely szerint a Vörös Hadsereg bevonulása előtt Lengyelország 1939 szeptemberében államként ténylegesen megszűnt létezni, politikai és katonai vezetése a német hadsereg támadása miatt „szétszóródott”.
A nyilatkozatra Piotr Müller lengyel kormányszóvivő „rémisztőnek” minősítette, és a 30-as-40-es évek „testvéri segítségnyújtásról” szóló szovjet propagandájához hasonlította Ivanov nyilatkozatát. Müller – ahogy az Ungváry Krisztián írásából is kiderül – történelmileg helytálló módon azt állította:
A második világháború elején két (a német és a szovjet) nagyhatalom szövetségre lépett, és együtt megtámadták Lengyelországot és más államokat, ez történt valójában.
Később Andrzej Duda elnök, megkoszorúzva Varsóban a lengyel földalatti állam szovjet belbiztonság (NKVD) által 1944-45-ben meggyilkolt ismeretlen katonáinak emléktábláját, felidézte: 1939. szeptember 17-én beteljesedett a szeptember 1-jei német támadással elindított folyamat. „Nyolcvan évvel ezelőtt Lengyelország negyedik felosztása történt meg” – fogalmazott, és Oroszországnak is üzent:
A tragikus évfordulóról nemcsak megemlékezni kell, hanem tanulságát szem előtt kell tartani a szövetségesek keresésekor is.
Ahogy arról részletesen is írtunk, Lengyelország náci német megtámadása után alig három hét múlva, szeptember 17-én – a szovjet–lengyel megnemtámadási egyezményt megsértve – keletről a Vörös Hadsereg is támadásba lendült, és megszállta a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében a szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.
A Szovjetunió 1941 júniusában történt német megtámadásáig tartó szovjet megszállás egyben a lengyel értelmiség kiirtására irányuló akcióval is járt. Ennek egyik helyszíne 1940 tavaszán Katyń (Katiny) lett, amely a mai Belarusz területén van. Itt más helyszínekkel együtt több mint 20 ezer lengyel tartalékos tisztet és más foglyot gyilkoltak meg a szovjetek, a kevesebb mint kétéves megszállásnak összesen legalább 100 ezer áldozata volt.
Oroszországban azonban ma sem lehet beszélni a „birodalmi“ elődnek tekintett Szovjetunió bűneiről; 2016-ban az orosz Legfelsőbb Bíróság a „nácizmus rehabilitálása“ miatt ítélt el egy bloggert egy olyan – evidenciaszámba menő – mondat reposztolásáért, mely szerint
a kommunisták és Németország közösen támadták meg Lengyelországot, kirobbantva a második világháborút.