Több brit lap is azt találgatja, hogy Boris Johnson azt próbálja-e elérni, hogy a magyar kormány vétózzon meg egy esetleges újabb brexithalasztási kérelmet, amire a brit parlament kötelezné. A 444 szúrta ki, hogy többek között a Telegraph és az Express is erről írt szombaton.
A brit lapok az alapján kezdték találgatni a magyar vétó lehetőségét, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni nagykövet pont az épületben volt, amikor Johnson a hírek szerint rendkívül kormányülést tartott péntek reggel.
A BBC megkereste Szijjártót, aki elmondta, hogy hallotta a pletykákat, miszerint arra kérték volna őket, hogy vétózzanak meg egy halasztást. „Nem érkezett ilyen kérés" – mondta.
A brit miniszterelnök rendszeresen elmondja, hogy megállapodással vagy anélkül, de az október 31-i határidővel ki akarja léptetni az Egyesült Királyságot az EU-ból.
Johnson a héten állt elő új brexitjavaslataival, amik szerinte alternatívát kínálnak az elődje, Theresa May kilépési megállapodásában a brit parlamentnek elfogadhatatlan ír-északír tartalékmegoldással (backstop) szemben. Azonban
az EU jelezte, hogy a javaslat nem lehet egy végleges megállapodás alapja.
A tárgyalások hétfőn folytatódnak a felek között, a britek annyit mondtak, hogy „részletezik" az ajánlatukat. Azonban a javaslat ebben a formában nem elfogadható a kérdésben kulcsszereplő Írországnak és a lényegi változtatásokat kérő EU-nak sem.
A brit alsóház viszont már korábban törvényben kötelezte arra Johnsont, hogy amennyiben nem sikerül új megállapodást elérnie az október 17-18-i EU-csúcson, akkor kezdeményeznie kell a kilépési határidő újabb halasztását az EU-nál, hogy ezzel kerüljenek el egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést.
Johnson ehhez képest pénteken is kiírta a közösségi médiába, hogy „nem lesz halasztás" október 31-hez képest. Johnson nyilatkozatai miatt aktivisták és ellenzéki képviselők egy skót bíróságon kezdeményezték, hogy mondja ki, pontosan mi történne, ha Johnson a törvényi kötelezettség ellenére sem kérne újabb halasztást. Ott viszont a kormány által benyújtott dokumentumokból az derült ki, hogy Johnson elküldené október 19. után a halasztási kérvényt az EU-hoz.
Ezért kezdték azt találgatni a brit lapokban, hogy Johnson ugyan kezdeményezne halasztást, azonban valójában arra játszana, hogy azt a többi 27 tagországnak a korábbi hosszabbításokhoz hasonlóan egyhangú döntéssel kell jóváhagynia.
Ha bárki vétózik, akkor a törvényben előírt kérvény ellenére nincs halasztás, és a britek megállapodás nélkül esnének ki az EU-ból október 31-én.
Ez Johnsonnak, és a konzervatív tagság nagy részének is elfogadható lenne, az ellenzéke viszont ezt próbálta mindenáron elkerülni.
Nem először írnak arról külföldi lapok, hogy esetleg egy magyar vétóban reménykedne Johnson, szeptember elején is jelent már meg erről cikk a Bloombergen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember közepén azt mondta a Reutersnek, hogy a magyar kormány nem fogja egyedül megvétózni, ha a britek újabb halasztást kérnek.
A korábbi halasztási kérelmeknél nem lehetett arról hallani, hogy komolyabb széthúzás lenne a tagországok között. Az elmúlt hetekben azonban érkeztek arról hírek, hogy többen, például Emmanuel Macron francia elnök sem szeretne megfelelő indok nélkül újabb halasztást adni, ezért erről a korábbiaknál nagyobb vita lehet, ha szükség lesz rá.
Szijjártó Péter csütörtökön londoni látogatásán azt nyilatkozta, hogy Johnson a brexitről döntő népszavazáson kifejezett népakaratot igyekszik teljesíteni, ezért nem támadni kellene, hanem inkább tiszteletet érdemel. „Magyarország igazságtalannak tartja azokat a támadásokat, amelyek a nemzetközi sajtó részéről érik a brit kormányfőt. Magyarország érdeke az, hogy minden olyan körülményt kiszűrjön, amely a későbbi együttműködést nehezítené" – jelentette ki.