Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét fogadta audiencián szombaton a Vatikánban Ferenc pápa. Az MTI híre szerint a megbeszélésükön egyebek között egy szolidárisabb Európa építése szerepelt.

A mindössze húsz perces találkozóról kiadott szentszéki közlemény szerint nagy hangsúlyt kapott a katolikus egyház eddigi és jövőbeni hozzájárulása egy szolidárisabb és békésebb Európa építéséhez, olyanhoz, amely tiszteletben tartja a földrészt alkotó népek identitását. A megbeszélésen érintettek több más nemzetközi és regionális jellegű kérdést, különös tekintettel az Európai Unió jövendő felépítésére és a migrációs folyamatokra.

Szintén szombati vatikáni hír, hogy tizenhárom új bíborost kreál a pápa, miáltal tovább módosul a következő egyházfőt megválasztó bíborosi testület földrajzi összetétele. A bíborosokat egyházi szokás szerint a katolikus egyházfő az úgynevezett konzisztórium - a bíborosi testület Vatikánban összehívott tanácskozása - keretében emeli a bíborosi kollégium tagjai közé. Ennek ünnepélyes pillanata a bazilikában pontifikált mise.

A 13 új bíboros közül tízen nyolcvan év alattiak, ami azt jelenti, hogy részt vehetnek egy esetleges pápaválasztáson (konklávén), további hárman nyolcvan év fölötti koruk miatt erre már nem jogosultak.

Az új bíborosok közül csak hárman tagjai a vatikáni kúriának, a többiek Rómától távol misszionárius szolgálatot végeznek. Ferenc pápa az új bíborosokkal 225-re emeli a bíborosi testület létszámát, közülük azonban csak 128 jogosult részt venni a pápaválasztó testületben. Ez utóbbiak közül 54 európai (23 olasz), 20 latin-amerikai, 18 afrikai, 16 ázsiai, 16 észak-amerikai, 4 óceániai. Év végére azonban néhányan közülük betöltik a nyolcvanadik életévüket, tehát nem lehetnek majd pápaválasztók.

Összehasonlításképpen 2013-ban - Ferenc pápa megválasztásakor - a 115 pápaválasztó bíborosból hatvanan voltak európaiak. Ferenc pápa az utóbbi hat év alatt hat konzisztóriumot tartott: a jelenlegi 128 pápaválasztóból 67 bíborost ő nevezett ki.