A magyar kormány kitartó munkálkodásának eredményeképpen végül úgy alakult, hogy Magyarország egyik legjobb, nemzetközi szinten is jegyzett egyeteme kénytelen volt elköltözni Budapestről. Kilenc hónap telt el, és a CEU egy hete megnyitotta új oktatási épületét Bécs X. kerületében, amit az Index elsőként járhatott be. Az egyetem átmenetileg Bécsben és Budapesten is működik, a diákok itt is-ott is hallgatnak órákat, az oktatók ingáznak, a költségek emelkedtek. Számos kérdés tisztázatlan még: lehet, hogy az osztrák fővárosban is máshol lesz az egyetem végleges helye, és még mindig folyik az ötletelés arról, mi maradjon Budapesten.
A csendes bécsi utcán sűrűn jár az ottani 6-os villamos, itt áll a Quellenstraße 51–55. szám alatt az egykori Bawag bank letisztult és egyszerű vonalú irodaháza, amelynek bejárata előtt már a CEU zászlóját lengeti a szél. Az egyetem vezetői több helyszínt is megnéztek, végül erre esett a választás. Az irodaházban egyelőre a földszintet és két emeletet bérelnek a most felvett 650 hallgatónak, de az újabb évfolyamok érkezésével jövő szeptemberben újabb két szintet vesznek birtokba az épületben.
Az épületbe lépve alig-alig emlékeztet valami arra, hogy ez egykor egy bank székháza volt. Az előcsarnok falán a világ különböző tájairól érkezett CEU-s diákokat bemutató plakátok láthatók, a teret izgalmas vonalú lámpákkal bolondították meg. Négy nappal vagyunk a nyitás után, de ez már most egy valóban átadott és működő intézménynek néz ki: a termekben órák vannak, nem javítgatják sehol a festést, nem fúrnak-faragnak, minden folyosón, ajtón ott vannak a feliratok, talán csak néhány helyen lóg ki még néhány gazdátlan vezeték a falból.
„Nagyon szűken véve három hónap alatt készült el a földszint és a két emelet, és bonyolítottuk le a költözést” – mondja a könyvtár előtti folyosón Finta György, a kampusz szolgáltatási csoportvezetője (Head of Campus Services Group). „Bécsben nem okozott gondot a gyors és szakszerű kivitelezés, köszönhetően annak, hogy Magyarországgal ellentétben itt nincs munkaerőhiány” – osztja meg velünk tapasztalatait Finta.
A sors furcsa fintora, hogy a Bécsbe elűzött CEU új székházának felújításán sok olyan magyar munkás is dolgozott, akik ma már bécsi cégek alkalmazottai.
Az egyetem kávézójában is magyar a személyzet. Wolf Mátyás több évig dolgozott Bristolban, ott tanulta ki a kávékészítés tudományát, és amikor a CEU új kampuszára angolul jól beszélő alkalmazottat kerestek, áthelyezte lakhelyét az osztrák fővárosba. Németül beszélő kollégája is magyar, ő Mosonmagyaróvárról érkezett.
Az egyik teremben Fölsz Attila tart órát kb. 20 hallgatónak a racionalitás fogalmáról. A teremben ülő távol-keleti, amerikai és európai diákok valószínűleg nem tudják, hogy Fölsz ott volt a Fidesz alapításánál, a kilencvenes évek legelején a párt tagja és szakértője volt, aztán sokat változott a világ. Az egykori Rajk szakkollégista 2017 áprilisában 242 társával együtt állt ki a CEU védelmében.
Az órán ott ül a budapesti Varga Zsombor is, aki a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan és közgazdasági elemző szakának elvégzése, és egy év munkatapasztalat után döntött úgy, hogy a CEU-n szerez egyéves, amerikai diplomát politikai elemzőként. Fontos volt számára a hatékony, angolszász oktatási módszer, és az is, hogy olyan diplomája legyen, ami az USA-ban és Ázsiában is ismert. „Többször tapasztaltam Belgiumban, hogy a Corvinus neve ott nem mondott sokat, de a CEU-ra mindenki fölkapta a fejét, azt ott sokan ismerik”.
Zsombor szeptemberben Budapesten kezdte el tanulmányait, most Bécsben fog három hónapot tölteni, majd visszatér Budapestre, és ott írja meg a szakdolgozatát saját kutatásai alapján. Bécsben egy diákszállón lakik, amelyet egy olyan cég üzemeltet, ami az osztrák fővárosban 10 ezer ott tanuló diáknak biztosít helyet. Mondják, hogy Budapest is drága már, de Bécs még drágább. A jó minőségű diákszállóban az egyágyas szobáért Zsombor annyit fizet, amennyiért Budapesten egy egész lakást lehetne bérelni.
Fölsz Attila óráján ott ült az amerikai Willa Davies is, aki a CEU egyéves politikatudományi kurzusának (Political Science) hallgatója. Willa Kalifornia államból érkezett, angol irodalmat és politikatudományt hallgatott a a Dickinson College-ban a pennsylvaniai Carlisle-ban. Második mesterdiplomáját Olaszországban, a Bolognai Egyetemen szerezte meg interdiszciplináris kutatásokból és kelet-európai tanulmányokból. Kelet-Európa iránti érdeklődése 2013-hoz köthető, amikor egy iskolai kiránduláson voltak Lengyelországban, ami meghatározó volt számára, meséli Willa. „Olaszországi és amerikai ismerőseim javasolták, hogy ha ezt a területet akarom kutatni, akkor erre a CEU lesz a legjobb hely.” Willa úgy látja, az itt folyó oktatás nagyon hasonló az amerikaihoz, Bolognában több problémája volt az ottani rendszerrel.
A CEU új tanéve még felesben indult meg Bécs és Budapest között. A két városban működő egyetemnek összesen 1300 hallgatója és több száz oktatója, munkatársa van. A felsőbb éves hallgatók Budapesten fejezhetik be tanulmányaikat. Idén 650 új diákot vettek fel, akik több mint 80 országból érkeztek. Közülük 300-an az őszi szemeszterben tanulnak Bécsben, majd visszatérnek Budapestre, és a helyükre újabb 200 hallgató érkezik onnan.
A diákoknak talán kalandos is két városban tanulni, de a költözés és a két székhelyen való működés alaposan megbonyolította a CEU-n dolgozó alkalmazottak és oktatók életét. Sokuknak hetente vonatra kell szállniuk, hogy megtartsák óráikat, vagy elvégezzék munkájukat Bécsben is. Az utazást és a bécsi szállást az egyetem fizeti nekik, ami alaposan megnöveli a működési költségeket.
„Ez maga a teljes őrület” – mondja nevetve az előcsarnokban Tolga Esmer, a CEU török–amerikai oktatója, amikor arról kérdezem, milyen változást jelentett az életében a CEU Bécsbe költözése. A történész eddig Berlinből járt Budapestre oktatni, de most bonyolódik a képlet, mert Bécset is be kell iktatnia, közben lakást is újít fel Budapesten a Szent István téren, amit majd valószínűleg el kell adnia. Családja Berlinben él, hatéves lánya nagyon jól beszél magyarul, szerbül, angolul, de most németül is meg kell tanulnia. A professzor azt tervezi, hogy Bécsbe költöznek, és a következő évtől már ott keresnek iskolát a kislánynak, de ehhez a tartózkodási engedélyt is meg kell szerezniük. „A tudomány világában dolgozó felnőtteknek könnyebb egy ilyen váltás, mint a gyerekeknek” – mondja gondterhelten az oktató.
Orbán, Erdogan, Trump és Putyin sok szempontból nagyon hasonlóak, mondja a történész, amikor a CEU és a magyar kormány harcáról kérdezem. „Magyarország sokszor állt a rossz oldalra a történelem folyamán. Ez most egy újabb ilyen lépés. Orbán sem marad örökké, mert a magyar GDP 40 százaléka a német autóiparra épül, és ott már jelentkeznek a gondok. Orbánra úgy fognak emlékezni a történelemben, mint egy kis zsarnokra, aki kirúgta Európa egyik legjobb egyetemét. Nem vagyok a magyar kormány nagy barátja” – zárja rövidre a kérdést Tolga Esmer.
„Én évekig is hajlandó vagyok ingázni, ha ez az ára annak, hogy a CEU Budapesten is maradhasson” – mondja a tanári szobában a gurulós bőröndje mellett ülve Trencsényi Balázs, a CEU történelem tanszékének vezetője, aki 2004 óta tanít a tanszéken.
Nem kell sajnáltatni magunkat, mert ez sok szempontból még mindig egy privilegizált helyzet. Ha valaki azt mondja nekem régebben, hogy Bécsben és Budapesten is taníthatok, az nagyon jó lett volna. Vannak barátaim, akik ugyanígy ingáznak Budapestről külföldre, de ők maguk fizetik az útiköltséget és a szállást is.
Trencsényi szerint szó sincs arról, hogy ők most „intercity professzorokká” váltak volna. Az ugyanis szerinte az egyetemi oktatás paródiája volt, amikor oktatók vidéki egyetemekre utaztak, „leadták az óráikat” és fordultak vissza. A CEU-n a magyar felsőoktatási intézményekhez képest jóval több a konzultáció, számára is rendkívül fontos, hogy Bécsben is legyen ideje találkozni, beszélgetni a diákokkal órán kívül is.
Trencsényi szerint nemcsak az egyetemnek, de Magyarországnak és a magyar társadalomnak is fontos lenne, ha a CEU egy része Budapesten maradna. Ebben a kérdésben az egyetemen dolgozók is megosztottak, van, aki úgy gondolja: ez a történet lefutott, a CEU-nak nincs több dolga Magyarországgal. Trencsényi azonban nem ért egyet Budapest feladásával. Neki, Közép-Európával foglalkozó történészként személyesen, morálisan és szakmailag is fontos, hogy ne szakadjon el Magyarországtól. Ő is úgy látja ugyanakkor, hogy hosszú távon nem fog működni a két helyszín közötti ingázás. Szerinte Budapest jelentősége abban volt, hogy a környező országokból a Kelet-Közép-Európa iránt érdeklődő hallgatókat és kutatókat el tudták hozni Budapestre, de kérdés, hogy ők mennyire tudják majd megfizetni ugyanezt Bécsben. Trencsényi mégis bízik abban, hogy még ha az egyetem bázisa Bécsben is lesz, Budapest akkor is meg tud maradni egyfajta kutatási-oktatási helyszínnek a régió iránt érdeklődőknek.
A távolságok áthidalása egyelőre nem könnyű feladat. Hetente jár egy kisbusz a két székhely között, az hozza és viszi a dolgokat, például a pestiből a bécsi könyvtárba a könyveket. De a távolságok máshogy is leküzdhetők, és a CEU ebbe sokat invesztált. Amikor benyitunk az egyik terembe, tanárt nem is látunk, csak jegyzetelő diákokat, akik éppen a budapesti CEU-n zajló egyik előadás kivetített képét figyelik, ahol Michel Wieviorka francia szociológus beszél a populizmusról. Mindegyik teremben két hatalmas, érintésre működő ledfal van, ami nemcsak a tanárok prezentációját könnyíti meg, de interaktivitásra is lehetőséget ad. A bemikrofonozott termekben ülő diákok kérdéseket is feltehetnek a képernyőn látott előadónak.
Éppen a két hatalmas ledfal működését tanulmányozza diákjaira várva első bécsi óráján Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.
Mindig is úgy építkeztünk, hogy az amerikai diplomát adó képzéseink jelentették az alapot. A széket rúgták ki alólunk azzal, hogy ezeket nem folytathatjuk Budapesten.
A költözés után is nagyon sok munka vár rájuk, mert rengeteg oktatási programot kell akkreditálniuk Ausztriában, az Egyesült Államokban, és néhány képzésüket még módosítani kell Magyarországon is. Volt olyan tanszék, amelyik egyszerre három ország bonyolult akkreditációs követelményeit tanulmányozta. Nehezítette a dolgokat, hogy Ausztriában az alapképzés (BA) 3 éves, az amerikai rendszerben viszont 4 éves. Erre is megoldást kellett találni: a tervek szerint a hallgatók így 3 év után egy osztrák BA-diplomával távozhatnak, de az egyetem arra fogja ösztönözni őket, még egy évig folytassák a tanulmányaikat az amerikai diploma megszerzéséért.
Enyedi szerint a Bécsbe költözéssel a költségeik a legtöbb területen legalább 50 százalékkal emelkedtek, több kiadás nem volt előre tervezhető, váratlan megoldandó problémákba is ütköztek. A diákoknak is legalább 50 százalékkal drágább az élet Bécsben, a CEU ezt az ösztöndíjak 50 százalékos emelésével igyekezett kompenzálni.
Az oktatókkal nem tudunk ennyire nagyvonalúak lenni, egyelőre inkább magunkon spórolunk
– mondta a rektorhelyettes. Hosszabb távon is a kiadások növekedésével számolnak, hiszen az oktatók és alkalmazottak előbb-utóbb a bécsi CEU alkalmazottai lesznek az ottani szerződéses feltételekkel és bérekkel.
Még az is elképzelhető, hogy nem a mostani épület lesz a CEU végleges otthona Bécsben. Most több lehetőséget mérlegelnek: béreljenek-e tovább helyet, vagy érdemesebb lenne-e saját épületet vásárolni, esetleg kaphatnak-e Bécs város vezetésétől olyan épületet 100-200 évre, amelyet ők fognak felújítani, karbantartani és használni.
A legnagyobb kérdés persze az, mi lesz a budapesti CEU-kampusz sorsa. Enyedi szerint erre nem lehet most még hajszálpontos választ adni. Jelenleg folyamatosan erről beszélnek a különböző belső egyetemi fórumokon, tanszéki egyeztetéseken. A Magyarországon akkreditált képzések még 2022-ig folytatódhatnak Budapesten, sok minden múlik a magyar hatóságok hozzáállásán és azon is, mi hogyan bírjuk a kétlaki életet – mondja Enyedi.
Az biztos, hogy a járulékos intézetek, így a könyvtár, az Institut for Advanced Study, az OSA Archívum, a nyári egyetemek rendszere megmarad Budapesten. Bővíteni szeretnék idén elindított, népszerű tudományos kérdésekkel foglalkozó, és magyar nyelven zajló előadássorozatukat is Határtalan tudás címmel. Enyedi szerint folytatja munkáját a Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont Babakutatója is, ahol komoly tudományos kísérletek folynak, és amelyre jelentős összeget áldoztak.
Enyedi szerint ugyanakkor a 2020-ban felvett hallgatók már Bécsben kezdik meg tanulmányaikat, Bécsben kell tartózkodási engedélyt és vízumot szerezniük, és ott kapják majd meg a diplomájukat is.
Az egyetemen belül zajló beszélgetésekben felvetődött, hogy az amúgy Bécsben tanuló diákok részére lehetővé teszik, hogy az órák egyharmad vagy egynegyed részét Budapesten vehessék fel. Azok számára, akik csak rövidebb időre tudnak elszakadni Bécstől, ez pusztán egy magyarországi tanulmányi kirándulásnak fog megfelelni. Akik viszont elegendő számú kreditet szereznek a Nádor utcában, akár egy magyar diplomára is jogosulttá válnak. Ehhez persze számos feltételnek kell teljesülnie, nem utolsó sorban 2022-ben el kell tudni érni a magyar akkreditáció megújítását.