A szíriai hadsereg bevonult a kurd kézen lévő Tabka, Rakka és Aín-Issza városokba, valamint több környező faluba a szíriai kurdok és Damaszkusz megállapodásának megfelelően, jelentette a szíriai állami média. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat megerősítette a hadsereg bevonulását Aín-Isszába.
Miután Mark Esper amerikai védelmi miniszter jelezte, hogy az Egyesült Államok kivonhatja a Szíria északi részén maradt ezer katonáját, a kurdok orosz közvetítéssel megállapodtak Bassár el-Aszaddal. A vasárnap kötött egyezség értelmében a kormányerők segítséget nyújtanak a kurd erőknek a török offenzíva megállításához.
A szíriai kurdok szerint fájdalmas kompromisszumra kényszerültek az Aszad-rezsimmel, de az érintett területeken továbbra is az ő kezükben marad az irányítás. A BBC szerint azonban a szíriai erők egyelőre nem mennek olyan részekre, ahol eddig a török hadműveletek zajlottak.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök a múlt héten indított offenzívát a kurdok által lakott Észak-Szíriában. A katonai művelet hétfőn légitámadással kezdődött, szerdán a török hadsereg behatolta szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére, hogy azt megtisztítva létrehozzák az Erdoğan által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”.
A tervek szerint ebbe a kurdok lakta térségbe telepítenék vissza a zömében arab és turkomán etnikumhoz tartozó menekülteket, akik a polgárháború előtt nem itt laktak. Ezzel a menekültek ugyan visszatérnének Szíriába, de komoly etnikai feszültséget okozhatna, és a török kormány szándékaival összhangban a kurdok távol kerülnének a vágyott autonómiától. Erdoğan állítása szerint a hadműveletet az általa terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen folytat.
A BBC szerint legalább 50 civil halhatott meg a harcokban Szíriában, és 18 Törökország déli részén. 56 kurd harcost öltek meg, míg Törökország négy katonájának, és a hozzá köthető 16 milicistának a halálát erősítette meg. Az ENSZ szerint 160 ezer civil menekült el eddig a harcok elől, de ez a szám folyamatosan nőhet.
Erdoğan vasárnap arról beszélt, hogy az erőik 109 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, ezen belül 21 településsel. Eddig elsősorban Rasz al-Aint és Tell-Abjadot akarták elfoglalni. Viszont Erdoğan hétfőn arra utalt, hogy a törökökkel szövetséges milíciák betörhetnek Manbídzs térségébe is, írja az MTI. Miután Trump már tavaly év végén bejelentette, hogy kivonják az amerikai csapatokat Szíriából, a török offenzívától tartva a kurdok december végén azzal a kéréssel fordultak Damaszkuszhoz, hogy vezényeljen katonákat Manbídzshoz.
Erdoğan arról is beszélt, hogy az egész offenzíva miatt nem számít problémákra Oroszországgal. A kurdok és a Moszkva által támogatott Aszad közötti megállapodás mentén megszólalt a Kreml is. Dmtirij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Oroszország még gondolni sem akar arra, hogy katonai konfliktusba sodródhat Törökországgal az Északkelet-Szíriában zajló török offenzíva miatt. Megismételték, hogy az offenzíva kezdete után már jelezték, „nemkívánatosnak" tartanak bármilyen olyan lépést, ami fokozhatja a feszültséget.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácsülésükön arra szólították fel Törökországot, hogy azonnali hatállyal hagyjon fel az egyoldalú katonai offenzívájával, és vonja vissza haderőit országa területére. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt, hogy a helyzet nagy aggodalomra ad okot, és a régió további destabilizálásával fenyeget.
Erdoğan azerbajdzsáni látogatásán megerősítette, hogy országa a nemzetközi közösség újabb felszólításai ellenére sem állítja le a múlt szerdán indított észak-szíriai hadműveletet. „Amit elkezdtünk, azt végig is visszük", fogalmazott, hozzátéve, hogy
Ankara nem áll el a katonai beavatkozástól, „bárki bármit is mond".
Az EU-s külügyminiszterek közös dokumentumukban hétfőn felhívták a tagállamok figyelmét a Németország, Hollandia, Franciaország és Svédország által már bevezetett fegyverkiviteli tilalomra, és leírja, hogy a tagállamok elkötelezettek a hasonló intézkedések iránt, és megoldáson fognak dolgozni, vagy a fegyverszállítmányok korlátozását javasolják.
Erre reagálva Erdoğan azt mondta, ahogy Törökország, úgy az Európai Unió csaknem összes országa is tagja a NATO-nak. „Mégis, mióta védenek egy terrorszervezetet egy NATO-taggal szemben, vagy csak én nem tudok róla, hogy ez a terrorszervezet is NATO-tag lett?" – vonta kérdőre az EU-t a török elnök.
Ahogyan azt hétfőn az MTI-nek Havasi Bertalan elmondta, Erdogan megköszönte Magyarország kiállását Törökország mellett a nemzetközi színtéren.
Az EU-s vezetők előtt álló dilemmákat ebben a cikkünkben szedtük össze.
Vasárnap kurd erők bejelentették, hogy a török offenzíva miatt 785 olyan fogvatartott menekült el, akik külföldi ISIS-harcosok családtagjai lehettek. Erre is reagálva Donald Trump amerikai elnök a Twitteren azt írta, a kurdok néhányukat szabadon engedhették, hogy kiprovokálják az amerikaiak közbeavatkozását.
„Könnyűszerrel elfoghatja őket Törökország vagy azok az európai országok, ahonnan jöttek, de gyorsan kell cselekedniük ehhez. Jönnek a nagy szankciók Törökországgal szemben. Az emberek valóban azt gondolják, hogy háborút kellene vívnunk a NATO-tag Törökországgal? A véget nem érő háborúknak véget kell vetni!" – írta ki az elmúlt héten ellentmondó nyilatkozatokat adó amerikai elnök.
Trump vasárnap már kiírta, hogy a kongresszus republikánus és demokrata tagjaival együtt azon dolgozik, hogy kemény szankciókat vessenek ki Törökországra. Hétfőn aztán ismét újabb szankciókkal fenyegetett, azt ígérte, hogy Washington újra ötven százalékra emelheti a török acélipari termékek behozatali vámtarifáját, és véget vet a százmilliárd dolláros török-amerikai kereskedelmi megállapodásról folytatott kétoldalú tárgyalásoknak.