Szerdán Nobel-békedíjra terjesztette fel "Hongkong népét" egy norvég parlamenti képviselő, ami borítékolhatóan újabb konfliktust gerjeszt Norvégia és az ennél jóval jelentéktelenebb gesztusokra is hisztérikusan reagáló kínai vezetés között.
A 2020. évi Nobel-békedíjra terjesztettem fel Hongkong népét, amely nap mint nap életét és biztonságát kockáztatja a szólásszabadság és az alapvető demokratikus jogok védelmében.
- jelentette be a Twitteren Guri Melby, a kormánykoalícióban részt vevő kis liberális párt egyik képviselője. Az Aftenposten című lapnak adott interjújában Melby azzal indokolta lépését, hogy "amit a hongkongiak tesznek, annak hatása van a térségre is, sőt az egész világra".
A Kínához való 1997-es visszatérése óta jelentős autonómiával bíró Hongkongban immár 19. hete tart az a tüntetéshullám, amelyet eredetileg egy azóta visszavont törvénytervezet váltott ki, mára azonban úgy általában az inkább Pekinghez, mint saját választóihoz lojális kormányzattal, illetve az egyre növekvő pekingi befolyással szembeni, általános tiltakozássá alakult.
A norvég képviselő javaslatával valószínűleg kiváltja majd Kína erőteljes tiltakozását, mint ahogy kiváltotta az is, hogy a norvég bizottság 2010-ben az azóta meghalt Liu Hsziao-po bebörtönzött kínai ellenzékinek ítélte oda a Nobel-békedíjat. Noha a Nobel-bizottság független a norvég kormánytól, Peking a döntés hatására hosszú időre befagyasztotta kapcsolatait Norvégiával, felfüggesztette vele a szabadkereskedelmi tárgyalásokat,
és megtiltotta a norvég lazac importját.
A kétoldalú kapcsolatok csak hat év múltán normalizálódtak, miután Oslo ígéretet tett arra, hogy "nem támogatja a kínai érdekeket aláásó lépéseket".
A norvég Nobel-bizottság az idén Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek ítélte oda a békedíjat az Eritreával elért békekötés érdekében tett erőfeszítéseiért.