A Kínához való visszatérésre szólította fel Tajvant a kínai védelmi miniszter hétfői beszédében:
Kína a világ egyetlen nagy állama, amelynek még nem sikerült a teljes országegyesítés. Tajvan és Kína egyesülését semmi és senki nem tudja megakadályozni
– mondta Vej Feng-ho, aki szerint országa elsősorban békés kapcsolatokra törekszik Tajpejjel.
Beszédében a miniszter közölte azt is, hogy a Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetei ugyancsak Kína elvitathatatlan részei, amelyekre Peking jogot formál.
Egy talpalatnyi területet sem adunk fel, mert ezeket az őseink szerezték meg.
A nyersanyagokban gazdag és a világkereskedelem szempontjából fontos tenger szóban forgó szigeteire igényt tart Tajvan, Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnám is.
Az utóbbi időben Kína fokozta a Tajvanra gyakorolt nyomást, amelynek célja Tajpej elszigetelése. A pekingi erőfeszítések következtében az elmúlt három évben hét ország mondta fel a diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, legutóbb a Salamon-szigetek és Kiribati. Tajvant jelenleg 15 ország ismeri el önálló államként.
Júliusban a kínai védelmi minisztérium már jelezte: Peking nem ígéri, hogy lemond a katonai erő alkalmazásáról, és fenntartja magának a jogot, hogy megtegyen minden olyan lépést Tajvan ügyében, amelyet szükségesnek tart.
Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró Tajvant Peking az egy Kína elve alapján az országhoz tartozónak, szakadár tartománynak tekinti. Tajpej és Peking viszonya 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking politikai eszközei kijátszása mellett nyomásgyakorlásként gyakran tart a sziget közelében hadgyakorlatokat.
A The Atlantic korábbi cikke szerint ha Tajvan teljes mértékben Kína befolyása alá kerülne, azzal Peking lenne a Csendes-óceán igazi nagyhatalma: egyrészt hozzájutna a világ legmodernebb technológiáihoz, másrészt akadályoztathatná a Japán és Dél-Korea felé érkező olajszállítmányokat a Dél-kínai-tengeren. Így olyan befolyásra tenne szert, amivel megpróbálhatna nyomást gyakorolni az Egyesült Államokkal szövetséges két országra, hogy zárják be az ottani amerikai katonai bázisokat.
Kína tehát Tajvan megszerzésével elérhetné, hogy hatalmas előnyre tegyen szert az USA-val szemben Ázsiában.
Ez viszont nem lesz sétagalopp, hiszen az Egyesült Államok sem fogja önként feladni a támaszpontjait – még akkor sem, ha Donald Trump amerikai elnök az izolációs politika híve. Ugyanis éppen Trump volt az első amerikai elnök 1979 után, aki közvetlenül beszélt Tajvan elnökével.
A témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashat: