A brexit október 31-i, jövő csütörtöki határidejéig a brit alsóház mostani állás szerint nem tárgyalja újra a Boris Johnson brexitmegállapodásáról szóló törvényjavaslatot, ez derült ki a toryk alsóházi ügymenetéért felelős Jacob Rees-Mogg jövő heti ülésnapok rendjére vonatkozó programismertetőjéből.

A kormány tervei szerint viszont napirendre kerül a környezetvédelmi és az állatok jogairól szóló törvény. Csütörtökön is jön egy fontos szavazás az alsóházban, Boris Johnson október 14-én ismertetett, a királynő által felolvasott kormányprogramjáról.

Mint megírtuk, Boris Johnson kedden egy szavazást megnyert, de utána egy fontos másikat elbukott a brit alsóházban. A képviselők továbbengedték az EU-val kötött brexitmegállapodásáról benyújtott törvényjavaslatot, ami a későbbi esetleges elfogadásának első lépését jelentette. Ezzel általában véve támogatták a kilépés feltételrendszerét, és először jött létre bármilyen formában többség egy brexitmegállapodás mögött.

Azonban ez még nem garantálta, hogy a későbbi szakaszban is meglenne a támogatás a deal mögött. Ez abból is látszott, hogy leszavazták azt a feszített, háromnapos menetrendet, ami alatt Johnsonék át akarták nyomni a törvényt az alsóházon. Erre válaszul a kormányfő bejelentette, hogy szüneteltetik a törvény további tárgyalását.

Johnsonék hangsúlyozták, hogy továbbra is ki akarnak lépni október 31-én, ez azonban a megállapodása alapján már nem lehetséges. Ha nem lenne megállapodás, és halasztást sem kapnának, akkor rendezetlen brexit következne október 31-én. Az EU-nál azonban ott van a korábban küldött halasztási kérelem, aminek a beadására az alsóház által elfogadott törvény kötelezte Johnsont. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig bejelentette: hosszabbítást fog javasolni. Egy halasztást a tagországoknak egyhangú döntéssel kell jóváhagyniuk.

A BBC szerint péntekig dönthetik el az EU-s vezetők, hogy megadják-e a brit kérésben szereplő háromhónapos hosszabbítást. A legtöbben hajlanak ennek a támogatására, azonban Franciaország sokkal inkább csak egy rövidebb halasztást tartana elfogadhatónak, ha látszódna esély a brexitmegállapodás elfogadtatására. Tusk eredetileg azt javasolta, hogy írásban döntsenek a hosszabbításról a tagországok vezetői, ha azonban komolyabb vita lesz, akkor lehet, hogy a jövő hét elejére rendkívüli EU-csúcsot kell összehívni Brüsszelbe.

A törvény arra kötelezi Johnsont, hogy ha az EU január 31-ig ad hosszabbítást, azt fogadja el, ha pedig más időintervallumot ajánl, azt is jóvá kell hagynia, kivéve, ha két napon belül azt az alsóház kifejezetten elutasítja.

Johnson korábban arról is beszélt, hogy ha az EU megadja január 31-ig a halasztást, akkor előrehozott választást próbál majd kiharcolni. Ebben azonban nincs teljes egyetértés a kormányon belül, több miniszter állítólag azt szeretné, ha hosszabbítás esetén is megpróbálkoznának újra a brexitmegállapodásról beadott törvényjavaslattal.

Egy előrehozott választás kiharcolása egyébként nem annyira egyszerű feladat lenne alsóházi többség nélkül Johnsonnak, de Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője is azt mondta, benne lenne a szavazás kiírásában, ha kizárják a rendezetlen brexit lehetőségét. Ha október utolsó hetében kiírnák a választásokat, azt legkorábban december elején lehetne megtartani.