Morales azonban La Paz-i sajtótájékoztatóján mondta, tiszteletben fogja tartani a választás eredményét akkor is, ha a végső összesítés szerint mégis kell második fordulót tartani.

A voksok több mint 98 százalékos feldolgozottsága mellett Moralesnek sikerült szert tennie arra a 10 százalékpontot meghaladó előnyre fő kihívójával, Carlos Mesával szemben, ami ahhoz szükséges, hogy ne kellejen második fordulót tartani. A feldolgozottság jelenlegi szintje mellett Morales a voksok 46,83, míg ellenfele a 36,7 százalékát szerezte meg.

A latin-amerikai ország történelmének első indián származású vezetője hangsúlyozta, hogy a választási eredménnyel elégedetlen ellenzék,

nem kíván számot vetni az őslakosok szavazataival, amivel diszkriminálja a bolíviai állampolgárok meghatározott csoportját.

A baloldali államfő egyben felszólította az esetleges választási csalások miatt nyíltan aggodalmukat kifejező nemzetközi választási megfigyelőket, hogy "tartsák tiszteletben az ország alkotmányát".

Mesa haladéktalanul bejelentette, hogy az elnökválasztás megvédése érdekében szövetséget hoz létre, egyben "kolosszális választási csalással vádolta" Moralest - ugyanúgy, mint korábban a választási bizottságot, mely leállította a nyilvános szavazatszámlálást. A csalás hírére kilenc városban erőszakos tiltakozás kezdődött, a tüntetők választási helyiségekre támadtak, többet fel is gyújtottak. La Pazban, Santa Cruz de la Sierrában és Cochabambában a rendőrség könnygázzal oszlatta fel a tüntető tömeget.

Ahogy azt a választás hátteréről szóló cikkünkben részletesen bemutattuk, Morales a negyedik elnöki mandátumáért állt sorompóba. A 59 éves baloldali vezető az előző három elnökválasztáson már az első fordulóban győzött. Tekintélyuralmi stílusa és az erdőtüzek miatt azonban csökkent a népszerűsége a 66 éves volt jobbközép elnökkel, Mesával szemben.