A tagországok EU-hoz akkreditált nagykövetei egyetértettek abban pénteki tanácskozásukon, hogy
szükség van a brexit október 31-i határidejének elhalasztására,
de a jövő hétig nem döntenek új határidőről, írja a BBC és a Sky News.
Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője a Sky News szerint úgy fogalmazott, hogy a nagykövetek egyetértettek egy hosszabbítás alapelvével, de a következő napokban folyatódnak a megbeszélések. A Politico szerint hétfőn vagy kedden lehet döntés.
Ezt így nem mondták ki, de a tagországok most arra várhatnak, hogy a brit képviselők döntsenek annak a december 12-i előrehozott választásnak a lehetőségéről, amit Boris Johnson akar kiharcolni. Egy erről szóló indítványról hétfőn este szavazhatnak az alsóházban.
Csakhogy ez így visszaérhet oda, hogy a legnagyobb ellenzéki pártok vezetői egy hosszabbítás megadásához kötötték korábban az előrehozott választást. A pártokon belül pedig egyáltalán nincs egyetértés arról, hogy jó lenne-e nekik még idén egy szavazás.
Boris Johnson kormányfőt az alsóház által elfogadott törvény kötelezte arra, hogy elküldje a halasztási kérelmet szombaton, noha ő továbbra is arról beszélt, hogy nem akar hosszabbítást. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt javasolta a tagországoknak, hogy adják meg a haladékot. A halasztási kérelem eredetileg 2020. január 31-ig szólt, de a tagországok ajánlhatnak más határidőt is.
Az elmúlt napokban a brit lapok már arról írtak, hogy akár pénteken megszülethet a döntés az EU-hoz akkreditált nagykövetek tanácskozásán. A soros elnökséget betöltő Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne arról beszélt, hogy a tagországok nagy többsége támogatja a hosszabbítást, és akár írásban is megadhatják azt, vagyis nem lenne szükség rendkívüli EU-csúcsra.
Azonban Franciaország már többször is hangsúlyozta, hogy nem szívesen adna újabb haladékot. Brüsszeli források szerint sokkal inkább csak egy rövidebb halasztást tartana elfogadhatónak, ha látszódna esély a brexitmegállapodás brit parlamenti elfogadtatására. Bármilyen halasztáshoz a tagországok egyhangú döntésére van szükség.
A Politico forrásai szerint pénteken végül abban is egyetértettek a nagykövetek, hogy írásban hozzák meg a végső döntést, vagyis az állam- és kormányfőknek nem kell majd Brüsszelbe utazniuk. A halasztási döntésről szóló tervezetben az is szerepel, hogy az Egyesült Királyság az új határidőig nem próbálja meg aláásni az EU-s célokat és döntési folyamatokat. Ezen kívül azt is újra kikötnék, hogy nem próbálják meg újranyitni a tárgyalásokat a tagországok által október 17-én jóváhagyott kilépési megállapodásról.
A helyzetet az is megkavarta, hogy Boris Johnson csütörtökön bejelentette, december 12-én tartana előrehozott választásokat, erről pedig hétfőn be is ad a kormány egy határozati javaslatot az alsóházban. Elismerte, hogy arra számít, hogy az EU megadja a halasztást a brexit október 31-i határidejéhez képest, noha ő egyébként nem akar hosszabbítást, és az ellen érvelt.
Johnson korábban is próbált már kiharcolni előrehozott választást, de akkor az ellenzéki pártok leszavazták, nem volt meg a szükséges kétharmados többsége. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője csütörtökön is kijelentette, hogy benne lenne egy választásban, ha kizárták a rendezetlen brexitet, és más ellenzéki vezetők is előbb az EU döntésére vártak. A Labour vezetőivel szemben azonban a párton belül sokan egyáltalán nem akarnak most választást.
Mint megírtuk, Johnson kedden egy szavazást megnyert, de utána egy fontos másikat elbukott a brit alsóházban. A képviselők továbbengedték az EU-val kötött brexitmegállapodásáról benyújtott törvényjavaslatot, ami a későbbi esetleges elfogadásának első lépését jelentette. Ezzel általában véve támogatták a kilépés feltételrendszerét, és először jött létre bármilyen formában többség egy brexitmegállapodás mögött. Bármilyen megállapodást a brit parlamentnek is ratifikálnia kell.
Azonban ez még nem garantálta, hogy a későbbi szakaszban is meglenne a támogatás a deal mögött. A munkáspártiak egy része azért szavazott ki, mert erősen brexitpárti körzeteket képvisel, mások viszont taktikai okokból: ők Johnson terveivel ellentétes módosítókat akarnak kapcsolni a törvényjavaslathoz. Rögtön utána le is szavazták azt a feszített, háromnapos menetrendet, ami alatt Johnsonék át akarták nyomni a törvényt az alsóházon, jelezve, hogy több időt akarnak a törvényjavaslat vitájára. Erre válaszul a kormányfő bejelentette, hogy szüneteltetik a törvény további tárgyalását.
Miután az látszott, hogy a megállapodást nem tudják elfogadni a határidőig, ha halasztást sem kapnának a britek, akkor október 31-én rendezetlen brexit következne. Ezt azonban a hosszabbítás pénteki, elvi EU-s támogatása kizárná, ha jövő héten ténylegesen is új határidőről állapodnak meg.
(Borítókép: Molinók és zászlók a londoni Westminster-palota, az Egyesült Királyság parlamentjének épülete előtt 2019. október 22-én. Fotó: Tolga Akmen / AFP)