A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetése kedd délelőtt összeült, és megállapodtak, hogy támogatni fogják a decemberi előrehozott választást. Boris Johnson kormányfő múlt csütörtökön jelentette be először, hogy egy december 12-i szavazást akar elérni. Utoljára 1923-ban kellett a briteknek decemberben szavazniuk.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azt írta közleményében, hogy az a feltételük teljesült a következő három hónapra, hogy a rendezetlen brexit lehetőségét zárják ki, miután az EU kedden 2020. január 31-ig halasztotta a brexit határidejét.
Ez azt jelenti, hogy kedd este már átmehet Boris Johnson terve, és előrehozott választás jöhet a briteknél december elején.
Azonban sok függ majd a beadott módosítóktól, amik a dátumot és a szavazás feltételrendszerét kavarhatják meg, ezért még semmi sem teljesen biztos. A Munkáspárt több képviselője ráadásul dühösen reagált a pártvezetés döntésére.
Boris Johnson korábban háromszor próbálkozott már előrehozott választás kiharcolásával, de az ellenzéki pártok ezt eddig nem támogatták, egyszer sem volt meg a kétharmados többsége. Legutóbb hétfőn adott be a kormány indítványt egy december 12-i előrehozott választásról.
Miután az elbukott, Johnson kedden újra próbálkozik, ezúttal egy olyan törvényjavaslattal írná ki a szavazást, amihez már egyszerű többség is elég az alsóházban.
A Munkáspárt hétfőn este még ellene volt a téli választásnak, de a liberális demokratáknak és a skót nacionalisták támogathatónak tartottak egy december 9-i szavazást. Az időpontról egyelőre nem tudtak megegyezni, de a Labour vezetése is lépéskényszerbe került, noha a párton belül sokan ellene vannak az idei választásnak.
A Munkáspárt bejelentése után az továbbra is egy kérdés maradt, hogy pontosan mikor lenne a szavazás: a liberális demokraták és a skót nacionalisták által javasolt időpontban, a Johnson által javasolt dátumon, vagy egy köztes megoldás lesz. A kormány által benyújtott törvényjavaslathoz lehet módosítókat csatolni, amivel változtathatnak az időponton.
A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a Munkáspárt azt is bejelentette, azt akarják elérni, hogy a 16-17 évesek és a helyi és EP-választásokon szavazásra jogosult, az országban élő EU-s állampolgárok is dönthessenek decemberben. Sok függ attól, hogyan alakulnak az alkudozások az esti szavazásig, mert nekik nem megfelelő feltételek esetén Johnsonék még elvethetik a törvényjavaslatot. Kormányzati források egy december 9-i szavazást továbbra is kizártak, de 10-11-en gondolkoznak.
Délután kormányzati források megerősítették, hogy ha átmenne a 16-17 évesek szavazásáról szóló módosító, akkor elvetik a törvényjavaslatot.
Ugyan csak napokról van szó, de a dátum azért nem mindegy, mert a liberális demokraták és a skót nacionalisták el akarják kerülni, hogy Johnson EU-val kialkudott, de általuk elutasított brexitmegállapodását ratifikálhassák a parlamentben a törvényhozás feloszlatása előtt. A Munkáspárt pedig azért akarhat minél korábbi dátumot, mert a téli szünetének kezdetével esne egybe a javasolt választási időpont. Ez azért fontos, mert a 2017-es előrehozott választásokon a Munkáspárt többek között az egyetemi városokban tudott jó eredményeket elérni.
Az előrehozott választásról szóló vita azután került előtérbe, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn kiírta a Twitterére, hogy a többi 27 tagország beleegyezett abba, hogy 2020. január 31-ig kitolják a brexit csütörtökön lejáró határidejét. Johnsont másfél hete az alsóház által elfogadott törvény kötelezte arra, hogy kérjen halasztást, noha folyamatosan ez ellen érvelt. Korábban többször is kijelentette, ha törik, ha szakad, távoznak október végén.
A törvény azt is előírta, hogy Johnsonnak el kell fogadnia az EU döntését, amit este levélben meg is tett. A hosszabbítást innentől a tagországok vezetői még írásban fogják jóváhagyni, de ez már csak formalitásnak számít.
Johnson a Tusknak hétfőn elküldött levelében azt is írta, hogy a halasztás helyett annak örült volna, ha a parlament ratifikálja a brexitmegállapodását. Arra kérte az EU-s vezetőket, hogy tegyék világossá, nem lehetséges további hosszabbítás január 31-én túl, amennyiben az alsóház elutasítja a decemberi választási javaslatát.
Mint korábban írtuk, az ellenzéki pártok maguk is választást szorgalmaztak, hogy leváltsák a kormányt, de egy szavazás a mostani felmérések alapján a toryknak kedvezne. A YouGov legutóbbi felmérése szerint a konzervatívok 37 százalékkal vezetnek, a Munkáspárt 22, a liberális demokraták 19, Nigel Farage Brexit Pártja 11 százalékon áll.
EZ AZ EGYÉNI KÖRZETEKRE ÉPÜLŐ, EGYFORDULÓS, ÉS A LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPOTT JELÖLT AUTOMATIKUS GYŐZELMÉT JELENTŐ BRIT RENDSZERBEN TORY TÖBBSÉGET VALÓSZÍNŰSÍTENE.
Johnson az elmúlt időszakban elszenvedett parlamenti veszteségeit is folyamatosan arra használta fel, hogy egy kampányra készülve magát a patthelyzet feloldásán dolgozó, a népet képviselő vezetőnek mutassa, miközben a parlamentet és az ellenzéket a folyamatok akadályozásával vádolta.
A Labour és az ellenzék egyik kampányszlogenje viszont az lehet, hogy Johnson a korábbi „ha törik, ha szakad" ígéretével ellentétben nem tudja véghezvinni a kilépést október 31-ig, pedig ez volt az, amivel a tory tagság megválasztotta Theresa May utódjának.
May is kezdeményezett már egy előrehozott választást 2017-ben, ami a felmérések alapján a toryknak állt, utána viszont több bakit is vétett, miközben Corbynék erős kampányt vittek. A végén May elbukta a toryk többségét, és a kormánya az északír unionisták támogatására szorult. A mostani esélyeket pedig az is befolyásolhatja, hogy a parlamenti ellenzék mellett a másik irányból Farage is támadhatja Johnsont, amiért nem sikerült kiléptetnie a briteket az EU-ból. A torykon belül sem mindenki lelkesedik most egy előrehozott választásért.
Ezért most sem lehet kizárni, hogy a kampány végén megint kiegyenlített erőviszonyok jönnének létre az alsóházban, sok függene a választásig vezető konkrét történésektől.