A tervezet elsősorban a muzulmán fejkendő korlátozását célozza, azonban életbe lépésére nincs esély, mert ahhoz a nemzetgyűlésnek is meg kellene szavaznia a javaslatot – ott viszont Emanuel Macron En Marche ! pártja van többségben, mely nem támogatja az intézkedést.

A fejkendőről szóló vita újra meg újra kirobban Franciaországban, ahol a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését – köztük a keresztét is - szigorúan szabályozzák a törvények.

A kedd esti szenátusi szavazás a délnyugat-franciaországi Bayonne mecseténél két súlyos sérültet követelő lövöldözés másnapján történt, amelyet Emmanuel Macron államfő és valamennyi francia párt elítélt. A heves vita után a felsőházban a szenátorok 163 igen szavazattal 114 ellenében és negyven tartózkodás mellett fogadták el a vallási jelképek viselését az iskolai csoportokat önkéntesen kísérő szülők számára tiltó tervezetet.

Maga a kérdés még október közepén került napirendre, miután az egyik megyei közgyűlésben az egyik jobboldali képviselő rászólt egy muzulmán fejkendőt viselő anyára, aki egy iskolai csoportot kísért látogatásra a közintézménybe. Az incidensről és az anyját vigasztaló fiáról készült felvétel nagy vitát váltott ki a francia közéletben.

A vallási jelképek viselését az iskolásokat kísérő szülőknek megtiltó javaslatot a jobbközép Köztársaságiak nyújtották be a szenátusban. Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter elítélte a lépést, de közben megerősítette, hogy a kormány

támogatja a közoktatási intézmények vezetőit azokban az intézkedésekben, amelyekkel a hittérítés ellen kívánnak küzdeni.

A tárcavezető kiállt a szekularizáció mellett, de a radikalizálódás ellen is szót emelt. A tiltást ellenzők elsősorban annak esetleges következményeire figyelmeztettek, például azt, hogy a vallásos muszlim családok gyerekei kikerülhetnek a francia közoktatásból, ami még inkább erősítheti a szegregációt, és erősítheti az iszlmista mozgalmakat.

Emmanuel Macron kedd este a Zsidóság Európai Központjának párizsi avató ünnepségén elmondott beszédében elítélte azokat, akik "gyűlöletet és megosztást keltve" a szekularizációt arra használják fel, hogy "egyes vallások ellen harcot hirdessenek".

A szekularizáció nem a vallás megtagadása és nem eszköz a vallások elleni harchoz, hanem olyan érték, amely úgy egészíti ki a köztársasági hármast (szabadság, egyenlőség, testvériség), hogy magáévá teszi és megerősíti mindegyik pillérét.