Irán megkezdi szerdán a fordói atomlétesítmény centrifugáinak feltöltését urángázzal, egy újabb lépést téve a négy évvel ezelőtti hathatalmi atommegállapodásban vállalt kötelezettségek fokozatos felmondásában, jelentette be kedden Haszan Róháni iráni elnök.
Az MTI szerint Róháni azt mondta, hogy a fordói centrifugák feltöltésével kezdetét veszi a kötelezettségek felmondásának negyedik szakasza. Teherán tisztában van azzal, hogy az aláíró országokat érzékenyen érinti a fordói centrifugák újratöltése, de szerinte ezek a lépések mind visszafordíthatók, és Teherán tartani fogja magát az atomalkuhoz, ha a többiek is ezt teszik. Róháni két hónapot adott nekik erre.
"Nem tudjuk egyoldalúan elfogadni azt, hogy teljesen eleget teszünk a vállalásainknak, és az az aláírók nem teljesítik kötelezettségeiket" – mondta az iráni elnök, de beszédében nem tért ki arra, hogy fordói centrifugák feltöltése után újraindul-e az urándúsítás Fordóban.
A fordói létesítmény 1044 centrifugáját töltik fel gázhalmazállapotú uránnál, ami jelentős fejlemény, mivel a 2015-ös nukleáris megállapodással összhangban ezek a centrifugák eddig üresen forogtak.
Hétfőn az Iráni Atomenergia-ügynökség vezetője bejelentette, hogy újabb 30 korszerű, IR-6-os típusú urándúsító centrifugát helyeznek üzembe, ezzel megduplázva a számukat hatvanra, amit ugyancsak tilt a 2015-ös atommegállapodás. Szálehi azt is mondta, hogy egy IR-9-es jelzésű új prototípuson is dolgoznak, amely az atomalkuban megengedett berendezésekhez képest 50-szer gyorsabban képes uránt dúsítani.
Dominic Raab brit külügyminiszter kedden "nemzetbiztonsági fenyegetésnek" minősítette Irán újabb lépését. Franciaország felszólította Iránt, hogy vonja vissza döntéseit kötelezettségvállalásai fokozatos felmondására vonatkozóan, mert szerintük ezek szembemennek a bécsi megállapodással, ami szigorúan korlátozza a tevékenységet ezen a téren.
Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, és azóta többször is szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot, hogy egy új, szigorúbb egyezségre bírja rá a teheráni vezetést. Irán eddig ettől elzárkózott, és júniustól elkezdte fokozatosan felmondani az atomalkuban vállaltakat. Eddig három lépésben tette ezt, és minden újabb fázisban határidőket szabott a többi aláíró ország számára, hogy tegyenek az amerikai szankciókért kárpótlást nyújtó intézkedéseket. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már augusztus végén jelentette, hogy Irán meghaladta mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67 százalékos határértékeket.
A Fordóban lévő centrifugák első generációs, IR1-es típusúak. Az atommegállapodás értelmében a sokáig titokban tartott fordói urándúsító létesítmény nukleáris kutatóközponttá válik, amelyben legalább 15 évig nem dúsíthatnak uránt, az ottani centrifugák nem tölthetők fel gáz halmazállapotú uránnal. Irán egyedül a natanzi létesítményben lévő 5060 darab IR-1-es centrifugával folyhatott urándúsítás. Irán egyúttal azt is vállalta, hogy 2030-ig nem épít újabb urándúsító berendezést, 2025-ig 19 ezerről hozzávetőleg 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát, és kizárólag régebbi típusú, kisebb teljesítményű centrifugákat alkalmaz.
A rendkívül feszült viszonyról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.