A brazil legfelsőbb bíróság eltörölte csütörtökön az elítélt bűnözők kötelező bebörtönzését abban az esetben, ha elvesztették első fellebbezési perüket. Ez egy erősen politikai színezetű döntés, amelynek hatására kiszabadulhat a börtönből a korrupcióért elítélt Luiz Inácio Lula da Silva volt elnök – írta az MTI.

Az alkotmánybíróság ezzel átértelmezte a büntető-törvénykönyvet, és azáltal, hogy az elítéltek kimeríthetik minden fellebbezési lehetőségüket, mielőtt börtönbe kell vonulniuk, több tucatnyi magas rangú rabnak – köztük a baloldal volt elnökének – kedvez. A 2003 és 2010 között hivatalban volt Lula da Silvát tavaly börtönözték be kenőpénz elfogadásáért.

A baloldali politikus így is népszerű a 210 milliós országban, tavaly eséllyel indulhatott volna az elnökválasztáson, amelyet végül a brazil Trumpnak is mondott Jair Bolsonaro nyert. Ellene Lula helyett csak az exelnök támogatottja indult.

A bíróság által 6:5 arányban megszüntetett törvény három évig volt érvényben, és hozzájárult az ország legnagyobb korrupciós botránya – az úgynevezett autómosó ügy – kinyomozásához, amelynek végén több tucatnyi cégvezetőt és politikust börtönöztek be kenőpénz elfogadásáért. Az a szabály ugyanis, hogy a vádlottnak első fellebbezése elvesztése után azonnal börtönbe kell vonulnia, arra ösztönözte őket, hogy vádalkut kössenek az ügyészséggel. A vádalku során azonban olyan információkat kaptak az ügyészek, amelyek megkönnyítették a hatalmas korrupciós ügy felgöngyölítését.

Az autómosó-ügyön dolgozó ügyészek most úgy reagáltak, hogy az alkotmánybírósági döntés megnehezíti a munkájukat, és a bűnözők büntetlenségét segíti elő, ugyanis Brazíliában szinte határtalan a fellebbezés lehetősége. Szerintük a döntés nincs összhangban azzal a törekvéssel, hogy az ország fel akarja számolni a korrupciót.

Lula ügyvédei közölték, hogy kérvényezni fogják azonnali szabadon bocsátását attól a bíróságtól, amely elítélte őt. Lula da Silvát nyolc év és tíz hónapra zárták be, mert bűnösnek találták abban, hogy kenőpénzeket fogadott el ipari cégektől állami megbízásokért cserébe.

José Antonio Dias Toffoli, az alkotmánybíróság elnöke, aki a döntő szavazatot adta le, azt mondta: a bebörtönzöttek szabadon engedése nem lesz automatikus, esetről esetre döntenek róluk.