George Kent amerikai külügyi helyettes államtitkár tanúvallomásban állította, hogy Orbán Viktor Ukrajna ellen hergelte Donald Trumpot – ezt a magyar sajtóban elsőként a 24.hu vette észre. A tanúvallomást a diplomata az amerikai elnök alkotmányos felmentési eljárása (impeachment) előtti vizsgálat során tette a törvényhozóknak, az erről készült beszámolót pedig csütörtökön hozták nyilvánosságra.
Arról már korábban is beszámoltunk, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök véleményét is kikérte Donald Trump amerikai elnök Ukrajnával kapcsolatban, annak ellenére, hogy nemzetbiztonsági tanácsadói ellenezték Orbán meghívását a Fehér Házba. A Washington Post és a New York Times is arról írt, hogy Putyin mellett
Orbán véleménye is hozzájárult ahhoz, hogy Trumpban egy negatív kép alakuljon ki Ukrajnáról.
Hivatalos forrásból ezt még nem erősítették meg eddig, viszont a Washington Post is George Kentre hivatkozott még október végi cikkében: azt írták, a külügyi helyettes államtitkár zárt ajtók mögötti megbeszélésen vallott Orbán és Putyin szerepéről Trump Ukrajna-politikájában. A most kiadott beszámoló is megerősíti ezt:
Egy május közepi beszélgetésre emlékszem, amiről jegyzeteim is vannak, amikor arról beszéltünk, hogyan változott meg a hozzáállás és a megközelítés Ukrajna felé, és ez akkoriban történt, amikor Trump elnök úr találkozott Orbán Viktorral, Magyarország vezetőjével, és amikor még előtte május elején telefonon beszélgetett Putyin orosz elnökkel
– mondta Kent a leirat szerint. Ezután arról kérdezték, milyen irányba változott meg Trump hozzáállása Ukrajnához, amire így felelt:
Mindkét beszélgetés hasonló hangulatú és megközelítésű volt. Mindkét vezető, mind Putyin, mind Orbán alaposan lebeszélték [Trumpot] Ukrajnáról, korruptnak nevezték, Zelenszkijt pedig az oligarchák szolgájának hívták, különösen emlegetve közülük is ezt a Kolomojszkijt, negatív képet alkotva ezzel Ukrajnáról, és magáról Zelenszkij elnök úrról.
Volodimir Zelenszkijt idén áprilisban választották meg Ukrajna elnökévé, a komikusként indult népvezért pedig sokan kötik a milliárdos oligarcha Igor Kolomojszkijhoz, akinek a tévéjében futottak Zelenszkij műsorai.
Kent szerint az Orbánnal és Putyinnal folytatott beszélgetések befolyásolták Trumpot abban, hogy az áprilisi pozitív hozzáállása május végére átforduljon negatívba. Pedig szerinte a külügyminisztérium kifejezetten optimistán állt hozzá az új ukrán vezetéshez, annak reményében, hogy ellen tudnak majd állni az orosz agressziónak.
Később Kent bővebben is kifejtette Orbán esetleges motivációit, és kiemelte Kárpátalját, mint kulcstényező:
Orbán Viktor panaszai Ukrajnával kapcsolatban visszavezethetőek, szerintem, Nagy-Magyarországra. És van vagy 130 ezer magyar, aki Ukrajna kárpátaljai tartományában él. Jövőre pedig a századik évfordulója lesz a trianoni békének – ami azt eredményezte, hogy több magyar él az országhatárokon kívül, mint azokon belül [sic!] – és
ez a Nagy-Magyarország-téma Orbán számára prioritás.”
Szerinte erre vezethető vissza az, hogy Magyarország „blokkolta a NATO összes találkozóját Ukrajnával miniszteri vagy afeletti szinten”, ráadásul Orbán Ukrajna-ellenes politikája „köztudott, dokumentált, és már két éve tart”. Azonban míg Orbán csak „boldog attól, hogy szívathatja Ukrajnát”, Putyin számára az a cél, hogy az Egyesült Államok ne támogassa tovább a függetlenedési törekvéseket.
Fontos viszont itt megemlíteni az ukrajnai nyelvtörvényt is, amiről az amerikai diplomata nem tesz említést: a törvényt még az előző ukrán államfő, Petro Porosenko írta alá öt nappal Zelenszkij hivatalba lépése előtt, a jogszabály pedig sérti a kisebbségi jogokat nem csak a magyar külügy, de például az EBESZ kisebbségjogi főbiztosa szerint is.
A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát,
valamint a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában pénteken úgy nyilatkozott, hogy az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyar kifogások hangoztatása „nem csak magyar érdek, ez a NATO kohéziójáról is szólt”, és reméli, hogy az új ukrán vezetéssel lehetőség lesz a jó együttműködésre.