A választások megismétlését és új választási bizottság felállítását jelentette be vasárnap Evo Morales bolíviai államfő nem sokkal azután, hogy kormányellenes tüntetők elfoglalták két állami médium épületét Bolíviában, és munkahelyük elhagyására kényszerítették az alkalmazottakat - írj az MTI. A Morales-ellenes tüntetők a Bolivia TV és a Radio Patria Nueva közös épületét szállták meg vasárnap. "Megfenyegettek, majd erőszakosan kizavartak bennünket az épület elé" - mondta Ivan Maldonado, a Patria Nueva rádió igazgatója.

Az új választásról szóló döntést Morales az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) szintén vasárnap közzétett közleményével indokolta, amely szerint az október 20-i elnökválasztáson "nyilvánvaló szabálytalanságok" történtek.

A dél-amerikai országban három hete zajlanak tüntetések és összecsapások, ellenzéki csoportok szerint Morales csalással nyerte meg az elnökválasztást, és ezért a lemondását követelik.

Az AFP francia hírügynökség szerint a tüntetők mintegy 300-an voltak, az épületből kiűzött alkalmazottak pedig néhány tucatnyian. Mindkét médium csak zenét játszik azóta. Az elnök szombaton elítélte a rádió- és tévészékház megszállóit. "Azt mondják, a demokráciát védik, de úgy viselkednek, mint egy diktatúrában" - jelentette ki a Twitteren.

Az államfő szombat esti sajtóértekezletén arra kérte a négy legnagyobb politikai pártot, hogy kötetlenül tárgyaljanak az ország megbékítéséről. A tárgyalásokra meghívta Ferenc pápát és több nemzetközi jogvédő szervezetet is. Carlos Mesa, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője azonban visszautasította a meghívást. "Nincs miről tárgyalnunk Evo Moralesszel, mert elvesztette minden realitásérzékét" - mondta.

Elemzők szerint egy új veszély Morales hatalmára nézve a rendőrség megosztottsága, sok rendőr az ellenzékiekkel szimpatizál. Követelik munkakörülményeik javítását, a rendőrfőkapitány lemondását, és azt, hogy a kormány ne használja őket politikai célokra. Már pénteken fellázadtak készenléti rendőrök három városban. Szombaton az elnöki palotánál posztoló rendőrök szabotálták a szolgálatot, elhagyták őrhelyüket. Csak a hadsereg elnöki gárdája maradt az épületben.

Morales október 24-én jelentette be, hogy megnyerte a negyedik elnökválasztását is, ekkor kezdődtek az egyre hevesebbé váló tüntetések is.

A most új választásokat kiíró elnök Dél-Amerika baloldali hullámával került Bolívia elnöki székébe Evo Morales 2006-ban, a szegény néprétegek és az ország lakosságának többségét alkotó indiánok támogatásával. Akkoriban Brazília elnöke Lula da Silva volt – korrupció vádjával azóta börtönbe került, Brazília megválasztotta a maga Donald Trumpját Jair Bolsonaro személyében –, Ecuadort Rafeal Correa vezette – többek között egyenesen bele egy kínai hitelcsapdába, ő maga jelenleg inkább Belgiumban él –, Venezuela élén pedig Hugo Chávez állt, akinek halála után a stafétabotot buszsofőr alelnöke, Nicolás Maduro vette át, aki csak a hadsereg révén tudta megőrizni hatalmát a felelőtlen gazdálkodással lenullázott ország tüntetési hullámával szemben.

Ezekhez az országokhoz képest Bolíviában sikertörténet volt, de Morales 13 éves hatalma így is megtépázódott az évek során. Az utóbbi években már messze nem volt olyan népszerű, az sem volt véletlen, hogy a gazdasági nehézségek fényében a nacionalizmus felkorbácsolásával is készült a 2019-es kampányra, például a Chilével száz évre visszanyúló, önálló csendes-óceáni kijáratról szóló vita mentén.