A várakozásoknak megfelelően Klaus Iohannis mostani államfő nyerte a romániai elnökválasztás vasárnapi első fordulóját, mellette pedig a közel végleges eredmények alapján az október elején megbuktatott Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök jutott tovább a második fordulóba.
A Hotnews.ro szerint eddig a szavazókörök 95,44 százalékát számolták össze: Iohannis 36,97 százalékon áll, míg Dăncilă 23,5 százalékot szerzett.
Frissítés hétfő reggel: a szavazatok 99 százalékának feldolgozottsága alapján Iohannis 37,6 százalékon áll, míg Dăncilă 22,7 százalékot szerzett.
A harmadik helyen Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7 százalékkal. A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Basescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatszámlálás hétfő reggeli állása szerint az érvényes voksok 3,95 százalékát kapta. Eredményét (mint ahogy a többi elnökjelöltét is) még kis mértékben befolyásolhatja a külföldön leadott voksok összesítése.
A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás - eddigi csúcsot jelentő - második fordulójában.
A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka járult vasárnap az urnákhoz.
Iohannis az exit poll adairól azt mondta, hogy a román választók még soha nem foglaltak állást ilyen egyértelműen a szociáldemokraták ellen, mint a mostani elnökválasztás első fordulójában. „Románok milliói a normális Romániára, valamint az ország jobbítását célzó folyamat folytatására szavaztak" – jelentette ki a Krónika szerint az államfő.
Dăncilă viszont arról beszélt, hogy a vasárnapi várható eredmény alapján a szociáldemokraták folytathatják a választási kampányt, és bebizonyíthatják, mit akarnak tenni a románokért. „Mi nem egy politikai párt ellen harcolunk" – mondta.
Kelemen Hunor nagyon jónak értékelte az első fordulóban az exit pollok alapján jósolt 3,9-4,6 százalékos várható eredményét, erősebben szerepelt, mint a 2009-es és a 2014-es elnökválasztáson.
Előzetesen is Iohannis volt a toronymagas esélyese az első fordulónak, a valódi kérdés csak az volt, hogy milyen arányban végez az élen, és mellette ki jut majd tovább a két héttel később, november 24-én tartott második körbe.
Az elnökválasztást turbulens időszakban, egy hónappal a szociáldemokrata kormány bukása, és hat nappal a Iohannis volt pártjához, a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) tartozó Ludovic Orban miniszterelnök kormányának beiktatása után tartották.
Iohannis a kampányban azt képviselte , hogy ő védte meg Romániát az összeomlástól, és Ludovic Orban kormányának céljaira is reflektálva azt ígérte, hogy „egy normális Romániát" akarnak kiépíteni, ami betartja a jogrendet, tiszteletben tartja az ország vállalásait az EU és az Egyesült Államok felé, és alapvetően nyugat-európai irányultságú, az ottani középosztálybeli standardot veszi alapul.
Dăncilă bukott miniszterelnökként és a korrupció miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragneát váltó pártelnökként próbálta összefogni a szociáldemokraták egyébként még mindig népes szavazóbázisát. Az előző kormány szociális intézkedéseivel, a nyugdíjak és fizetések emelkedésével, a gazdasági növekedéssel próbált kampányolni.
A kampányról és a választás tétjéről itt írtunk bővebben>>>
Dăncilă végül a felmérésekhez képest jelentősen jobban szerepelt, de a második fordulóban egyértelműen Iohannis a nagy esélyes. A korábban a PNL-ben politizáló Iohannis egész ciklusát leginkább a szembenállása határozta meg a korrupciós vádakkal szembenéző szociáldemokratákkal.
A szavazás azért is fontos, mert utána a politikai erőviszonyok alakulásától függhet, hogy rendeznek-e előrehozott választást még a 2020 decemberében esedékes parlamenti választások előtt. Az viszont biztos, hogy kicsit több mint egy éven belül mindenképpen lesz parlamenti választás, és a közbevetett júniusi önkormányzati választással azt is borítékolni lehet, hogy
A ROMÁN POLITIKA MÉG JÓ IDEIG KAMPÁNYÜZEMMÓDBAN RAGAD MAJD.
(Borítókép: Klaus Iohannis 2019. november 10-én. Fotó: Anadolu Agency / Getty Images)