Megölték az Iszlám Dzsihád egyik parancsnokát, válaszul a Gázai övezetből 70 rakétát lőttek ki izraeli területekre. A háborús helyzet a kormányalakítást is befolyásolhatja.
Megölte Bahá Abu al-Attát, az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet műveleti parancsnokát az izraeli hadsereg egy kedd hajnali, célzott légicsapásban, írja az MTI. A támadás Atta gázai otthonát érte.
A csapásban egy másik ember, egy nő is meghalt, ketten pedig megsebesültek.
Közleményében az izraeli hadsereg tudatta, hogy a támadást Benjámin Netanjahu kormányfő és védelmi miniszter hagyta jóvá, mert Izrael szerint Atta volt a felelős a szervezet által a zsidó állam ellen az elmúlt hetekben a Gázai övezetből indított mesterlövész-akciókért, továbbá rakéta- és dróntámadásokért, valamint további hasonlókat tervezett.
A csapásra válaszul a Gázai övezetből összesen 70 rakétával támadták meg a környező izraeli területeket. Tel-Avivban is megszólaltak a légvédelmi szirénák, számolt be a katonai rádió.
Az Iszlám Dzsihád közleményben erősítette meg, hogy Atta meghalt, és egyben további megtorló akciókat helyezett kilátásba Izrael ellen. Az izraeli sajtó egyértelműen „Teherán embereként” azonosította Attát, miután az Iszlám Dzsihád Irán támogatását élvezi, mely az 1979-es síita teokratikus forradalom óta fenyegeti Izraelt azzal, hogy megsemmisíti. Ennek érdekében Teherán a gázai – egyébként szunnita radikális – terrorszervezetek támogatásától a libanoni – síita radikális – Hezbollah támogatásán át a saját ballisztikus rakétaerejének fejlesztéséig mindent bevetett az elmúlt évtizedekben, de stratégiai pozícióinak javításán túl nem sok mindent tudott elérni.
Az Izrael által 2005-ben egyoldalú lépéssel kiürített Gázai övezetet 2007 óta a Hamász terrorszervezet tartja uralma alatt, azonban a Budapestnél jóval kisebb területen összezsúfolódó kétmillió palesztin között más hasonszőrű formációk is gyökeret vertek. Az 1981-ben alapított Iszlám Dzsihád ideológiailag ugyanúgy a világháború utáni legbefolyásosabb szunnita mozgalomban, a Muszlim Testvériségben gyökerezik, mint a Hamász. Az Iszlám Dzsihád mindig is háttérbe szorult a Hamásszal szemben, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne meg a maga finanszírozói hálózata és ne lenne meg a maga infrastruktúrája. Ahogy azt a Gázai övezet és Izrael közti konfliktusok dinamikájával kapcsolatban írtuk, az Iszlám Dzsihád nem csak saját szakállára tevékenykedik. Saját aktivitásával ugyanis folyamatosan nyomást gyakorol az övezetet uraló Hamászra is, amelynek az Izraellel szembeni hallgatólagos status quón belül maradva, de szintén bizonyítania kell palesztinségteljesítményét néhány saját rakéta kilövésével. A Hamász katonai szárnya Atta likvidálását követően rögtön szolidaritásáról biztosította az Iszlám Dzsihádot.
Háborús készültséget rendeltek el kedden Izrael déli részén, a helyi rádió arra szólította fel az embereket, csak akkor utazzanak Tel-Avivba és környékére, ha feltétlenül szükséges. Izrael déli részén, az övezet negyven kilométeres körzetében háborús készültséget rendeltek el, zárva maradnak az iskolák, de nemcsak az övezetnél, hanem az ország teljes központi területén.
Az MTI azt írja, délelőtt összeül az izraeli biztonsági kabinet a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán még Benjámin Netanjahu kormányfő és védelmi miniszter irányításával, Netanjahu ugyanis délelőtt 11 órakor adja át ezt a hivatalt Naftali Bennetnek, akit pénteken nevezett ki a védelmi tárca élére.
A Vaskupola légvédelmi rendszer folyamatosan befogja az izraeli városokra célzott gázai lövedékeket, egyelőre csak két rakéta ért földet szderóti lakóépületek udvarán, de ezek sem okoztak kárt emberéletben, csak anyagi károk keletkeztek. Az izraeli katonai rádió szakértői szerint egyelőre csak az Iránból irányított Iszlám Dzsihád rakétái támadják Izraelt, de a helyzet jobban elmérgesedhet, ha később esetleg az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet is rakétákat lő ki.
Az izraeli légierő délelőtt a rakétacsapásokat megtorló, illetve az újabb rakétaindításokat megelőző támadásokat hajtott végre, ennek során egy 20 éves dzsihadistát is lebombáztak, a gázai egészségügyi minisztérium az összesen három halotton túl 18-an megsebesültek.
Az Izraelt politikai értelemben megbénító patthelyzet ellenére kormányalakítással megbízott Beni Ganc, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnöke – korábbi vezérkari főnök – az izraeli vezetés mellé állt, és leszögezte, „támogatja az Izrael biztonsága érdekében tett lépéseket, és a lakosság biztonságát a politika fölé helyezi”.
A pártvezetőt a hadsereg előre tájékoztatta a célzott likvidálásról.
Gancnak még nyolc napja lenne a kormányalakításra, de a háborús helyzet kialakulásával beszűkültek a lehetőségei. A katonai rádió elemzése szerint ebben a helyzetben nem lesz módja kisebbségi kormányt alakítani a baloldali és a centrista pártokkal, az arab pártok szövetségének külső támogatásával, és a Likuddal folytatott koalíciós tárgyalások is háttérbe szorultak a biztonsági kérdésekkel szemben.
Az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője közleményben reagált a történtekre. Maja Kocijančič teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a polgári lakosság elleni gázai rakétatámadásokat, és leszögezte,
el kell kerülni a helyzet eszkalációját, csak így lehet megóvni a civileket mindkét oldalon.
Kocijančič szerint csakis „politikai megoldás” vethet véget az állandóan visszatérő erőszakhullámoknak – azonban az EU-ra jellemző módon nem árult el konkrétumokat arra vonatkozóan, mégis hogyan képzeli el a rendezést az izraeli–palesztin békefolyamat teljes csődje vagy a Gázai övezetre egyszerre nehezedő izraeli blokád és dzsihadista elnyomás ismeretében.
(Borítókép: Elfogórakétát lő ki az izraeli hadsereg Vaskupola légvédelmi rendszere a Gázai övezet palesztin fegyvereseinek rakétatámadása ellen az izraeli Asdódnál 2019. november 12-én. Fotó: Atef Szafadi / MTI / EPA)