„Ebben a vödörben vannak a házam romjai”
– így kezdte beszédét Aaron Crowe az új-dél-walesi parlament előtt tartott spontán tüntetésén. Az ausztrál családapa háza a bozóttüzek során semmisült meg, ennek maradványait pedig egy narancssárga vödörbe gyűjtötte össze, amit aztán maga elé ki is borított a színpadon.
Nem szokatlan jelenség a nyár folyamán Ausztrália kietlen vidékein a bozóttüzek kialakulása, a mostani események mégis rendkívülinek számítanak, hiszen a november még a tavasz végének számít a déli féltekén. Sokan a klímaváltozás következményének tartják azt a soha nem látott aszályt, ami miatt a bozóttüzek jóval nagyobb mértékben lepték el a kontinens egyes részeit az utóbbi napokban.
Bár már a világűrből is látszanak a tűzvész füstjei, szakértők arra számítanak, hogy a bozóttüzek szezonja csak most fog beindulni igazán, így a következő hetekben még ennél is rosszabbra fordulhat a helyzet.
Múlt hétvégén számoltunk be először arról, hogy többen meghaltak az éppen akkor kibontakozó ausztráliai bozóttüzekben, melyek a kontinens legsűrűbben lakott részén, a keleti parti Új-Dél-Wales és Queensland államokban lobbantak fel. Péntek óta legalább hárman haltak meg Új-Dél-Walesben, és legalább 200 ház semmisült meg a katasztrófában.
A helyi hatóságok hétfőn szükségállapotot rendeltek el ezekben az államokban a tűzvész miatt, ami keddre elérte Ausztrália legnagyobb városát, Sydneyt is. Mivel az ötmilliós metropoliszt jórészt bokros területek övezik (amelyek csontszárazak voltak a hónapok óta tartó aszály miatt), a veszélyes füst az egész várost ellepte, és a BBC beszámolója szerint
a város központjától alig 15 kilométerre is elértek a lángok.
Shane Fitzsimmons, az új-dél-walesi tűzoltóegységek parancsnoka szerint ekkora pusztításra nem is lehetett volna felkészülni: „Bár az itteni házak úgy épültek, hogy ellenállóak legyenek a sima bozóttüzekkel szemben, ilyen katasztrofális tűzvész ellen nincs esélyük. Ilyen körülmények között emberáldozatokkal kell számolni, ilyenkor emberek halnak meg. Minden erőnkkel az emberéletek megmentésére koncentrálunk, és minden más csak másodlagos” – mondta a parancsnok a szükségállapot hétfői kihirdetésekor.
Új-Dél-Walesben háromezer, Sydney környékén pedig 20 ezer tűzoltó dolgozott a lángok oltásánál, a vészhelyzetben pedig segítséget kaptak az ausztrál katonáktól, valamint más országok tűzoltócsapataitól is.
„Az emberek nem nagyon értik, miről van szó, amíg nem kerülnek szembe ezzel a tűzfallal. Már lassan két éve szárad ki a környéken minden, emiatt nagyon gyorsan tudtak terjedni a lángok. Vízhiánnyal küzdöttünk, úgyhogy vízágyúkat kellett hozatnunk az oltáshoz” – mondta a BBC-nek Carol Sparks, az új-dél-walesi Glen Innes polgármestere. A községet is elnyelte a tűzvész, és volt olyan lakos, akit nem tudtak kimenteni.
„Olyan volt, mintha tűzgolyók robbantak volna a levegőben. Soha nem tapasztaltam még ilyet” –mondta Innes a tűzvészről. A Guardian több ausztrál olvasójától is kapott leveleket az eset kapcsán, egyikük azt írta:
„Azt mondják az itteniek, 30-40 éve nem láttak semmi ehhez hasonlót.”
A hétvégéhez képest szerdára már eggyel lejjebb csökkentették a veszélyességi fokozatot, bár a helyzet továbbra is aggasztó.
Fitzsimmons a hétfői sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy még messze van a tűzszezon vége: „Nem csak a jövő héten, de az előrejelzések szerint sajnos a következő hónapokban is a megszokottnál magasabb hőmérsékletre kell számítani, és az átlagosnál kevesebb csapadékra”. Emiatt pedig akár a legkisebb szikra is hatalmas területeket boríthat lángba a tűzoltóparancsnok szerint.
A veszély valós, a veszély jelen van, és a következmények teljesen nyilvánvalóvá váltak az utóbbi hetekben, különösen az elmúlt 24 órában. Pedig a tűzszezon legrosszabb része még csak most jön. Nincs is még itt a nyár
– utalt ezzel arra, hogy a déli féltekén az első hivatalos nyári hónapnak a december számít, miközben már most is 35 fokot mérnek egyes helyeken.
Az idei szezon megdöntheti majd a tavalyi év rekordját is, amikor a valaha volt legforróbb nyarat mutatták a hőmérők a meteorológiai mérések 130 éves történetében: a BBC meteorológusa szerint a sokévi átlaghoz képest 1,5-2,5 Celsius-fokkal van most melegebb Délkelet-Ausztrália egyes területein.
A forróság mellett pedig a szintén rekordokat döntögető aszály is fontos tényező a bozóttüzek kialakulásában, ugyanis a csapadékmennyiség soha nem volt ilyen kevés az ország délkeleti részén, mint az elmúlt 19 hónap során – sőt, egész Ausztráliában ez volt az elmúlt fél évszázad legszárazabb éve.
Ugyan a bozóttüzek jelensége nem kapcsolódik közvetlenül a klímaváltozáshoz, de a gyorsan változó éghajlati viszonyok miatt ezek a tüzek egyre intenzívebbek, gyakoribbak lesznek, és jóval hamarabb indul be a tűzszezon a szakértők szerint, írja a BBC cikke.
Azonban míg a kutatók általában egyetértenek a klímaváltozás katalizátorszerepével, addig az ausztrál politikában vita van erről: Scott Morrison miniszterelnök a sajnálatát fejezte ki a tűzesetek miatt, de nem akart azokra az újságírói kérdésekre válaszolni, amelyek az éghajlatváltozás szerepét firtatták a bozóttüzek kialakulásában.
Az új-dél-walesi miniszterelnök, Gladys Berejiklian elhárította a sajtót, amikor azt kérdezték tőle, lehet-e köze az éghajlatváltozásnak a tűzesetekhez. „Őszintén, nem ma” – mondta az újságíróknak arra, hogy mikor lenne hajlandó válaszolni a kérdésükre. Erre reagált a spontán tüntetésen a cikk elején említett Aaron Crowe is a parlament előtti beszédében:
„MIKOR KÉNE BESZÉLNI A KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL, HA NEM MOST, AMIKOR A HÁZAM ROMJAIN TAPOSOK?”
A miniszterelnök-helyettes Michael McCormack viszont keményen beleállt a vitába: szerinte csak a „dühöngő belvárosi balosok” hozakodnak elő a klímaváltozással, miközben azok nem is ismerik vidéki honfitársaik életét, hiszen „az idők kezdete óta voltak és vannak tüzek Ausztráliában”. Sőt, az egykori miniszterelnök-helyettes, Barnaby Joyce úgy fogalmazott, hogy a klímaaktivisták is részben felelősek lehetnek a tüzek kialakulásáért. Szerinte ugyanis az aktivisták azt szorgalmazták, hogy csökkentsék a kontrollált tüzek számát is, amikkel a száraz aljnövényzetet távolítják el a földekről.
A párizsi klímavédelmi egyezményt ugyan Ausztrália is aláírta, de tavalyi beszámolójában az ENSZ arról számolt be, nem halad jó úton az ország az egyezményben tett vállalások teljesítésével. Ezzel kapcsolatban Morrison miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az ausztrál kormány felelős döntéseivel biztosítja „az ország jövőjét mind környezeti, mind gazdasági szempontból” –
utóbbi pedig igencsak kényes téma a környezetvédelemre nézve is, hiszen Ausztrália a világ legnagyobb szénexportőre.
Nemcsak nemzetközi téren, de saját hazájában is érte már kritika az ausztrál kormányt a környezetvédelmi politikája miatt: idén áprilisban 23 egykori tűzoltóparancsnok írt nyílt levelet az „egyre gyakoribbá váló katasztrofális időjárási események miatt”, és találkozót is kezdeményeztek a kormánnyal – ők viszont elutasították a felkérést. Holott már a saját meteorológiai intézete is a klímaváltozásra vezette vissza a 2018-as extrém forróság és az akkori szárazságok kialakulásának okát a tavalyi jelentésében.
„Nagyon nehéz megvizsgálni egy bizonyos esemény kapcsán az éghajlatváltozás befolyását, pláne ha az adott esemény még most is zajlik” – mondta a BBC-nek Richard Thorton, a bozóttüzekkel foglalkozó Bushfire and National Hazards ausztrál kutatóintézet vezetője az idei eseményekről.
De azt tudjuk, hogy most 1 Celsius-fokkal magasabb az átlaghőmérséklet a mindenkori átlagnál. Egy enyhébb és egy súlyosabb tűzszezon között pedig döntő jelentősége van ennek az 1 Celsius-foknyi különbségnek.
A kutató a mostani eseményekből arra következtet, hogy a jövőben még gyakrabban fordulnak majd elő hasonlóan súlyos tűzvészek az országban.
(Borítókép: Vízzel oltó helikopter Harringtonban 2019. november 8-án, Ausztráliában. Fotó: Stringer / Reuters)