Megkezdődött az elnökválasztás második fordulója Romániában, ahol a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) által támogatott Klaus Iohannis államfő újrázásra készül az októberben megbuktatott volt szociáldemokrata miniszterelnök, Viorica Dăncilă ellen. Az elnökválasztás második fordulójában a romániai elemzők a 15 százalékpontos előnnyel induló Iohannis győzelmére számítanak, ennek leginkább csak a mértéke lehet kérdéses.
Előzetesen is Iohannis volt a toronymagas esélyese a november 10-i első fordulónak, a valódi kérdés csak az volt, hogy milyen arányban végez az élen, és mellette ki jut majd tovább a két héttel későbbi második körbe. Végül 37,6 százalékkal győzött, Dăncilă 22,7 százalékot szerzett.
Iohannis egy vállalkozóbarát, a közös európai értékeket tiszteletben tartó, a modernizálás útjára lépő „normális Romániát" ígért, kampányát pedig a PSD-vel való szembenállásra építette. Szerinte ő akadályozta meg, hogy kormányzása idején a „korrupt politikusait védő" PSD maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást, és neki köszönhető, hogy Románia nem tért le az európai útról.
Dăncilă a „románokat tisztelő", számukra nemzetközi tisztelet is kivívó, „román szívű" államfő akar lenni, akinek a kampányában jelentős hangsúlyt kapott a nemzeti büszkeség. A kormánya eredményeivel is kampányoló Dăncilă az MTI szerint egyfajta mindenkiről gondoskodó anyaként készül az államfői tisztségre, és főleg az elesettek, a szociális védelemre szorulók szavazataira számít.
Iohannis kampányát többen is kritizálták az elmúlt két hétben: ahogy az első forduló előtt, ezúttal sem volt hajlandó kiállni vitázni Dăncilăval. Iohannis végig biztonsági játékra ment rá, a Krónika szerint azonban még a hozzá közel álló román média jelentős része is bírálta, hogy nem ment bele vitába.
Az államfő ehelyett olyan sajtótájékoztatókat szervezett, amiken vita hiányában ismertette volna a terveit, de sokak szerint ezen sem hangoztak el lényegi konkrétumok. Dăncilă ezzel szemben harciasnak mutatkozott, volt, hogy naponta többször is vitára hívta Iohannist, és jobban jött ki a saját hasonló sajtótájékoztatójából.
Iohannis egyébként is jobb esélyeit azonban az is növelte, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek közül beállt mögé Dan Barna, az USR-PLUS liberális pártszövetség 14,7 százalékkal harmadik helyen végzett vezetője, és a Traian Băsescu volt elnökhöz köthető Népi Mozgalom jelöltje, Theodor Paleologu is. Arra egyik jelölt sem szólított fel, hogy szavazói Dăncilăt támogassák.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetője, Kelemen Hunor az első fordulóban közel 4 százalékos eredményt ért el. Azt mondta, a második fordulóban egyik jelöltet sem tudja hivatalosan támogatni, ezért a magyar választók lelkiismeretére bízza, hogyan szavaznak. A Krónikának azt mondta, hogy nehéz szívvel, de személyesen Iohannisra fog szavazni.
Külföldön – a csaknem négymilliós román diaszpóra számára berendezett 835 szavazóhelyiségben – már péntek óta voksolnak, hogy elkerüljék a korábbi választásokon botrányt okozó torlódásokat. A külföldi szavazók között is hagyományosan a jobboldali jelölt szokott tarolni.
A romániai elnökválasztáson három közvélemény-kutató cég készít országos exit pollt. A választóhelyiségekből távozók nyilatkozatai alapján készülő becsléseket a vasárnap esti romániai urnazáráskor, helyi idő szerint 21 órakor (magyar idő szerint 20 órakor) ismertetik a hírtelevíziók.
Az elnökválasztást turbulens időszakban, egy hónappal a szociáldemokrata kormány bukása, és nem sokkal a Iohannis volt pártjához, a PNL-hez tartozó Ludovic Orban miniszterelnök kormányának beiktatása után tartották. A kampányról és a választás tétjéről az első forduló előtt itt írtunk bővebben>>>
Borítókép: Klaus Iohannis hivatalban levő román államfő, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét (k) egy választási kampányrendezvényen Ploiestiben 2019. november 18-án. MTI/EPA/Robert Ghement