Részletesen beszámolt az ausztrál kémelhárításnak egy átállt kínai hírszerző arról, hogy a kínai titkosszolgálat egy fedőcégen keresztül hogyan befolyásolta a politikai eseményeket Hongkongban, Tajvanon, de még Ausztráliában is, nem riadva vissza akár az emberrablásoktól sem. Az áruló hírszerző életveszélyben van, a fedésben dolgozó főnökét és annak feleségét viszont már lekapcsolta a tajvani kémelhárítás.
Idén március 3-án egy melbourne-i hotelszobában holtan találták a 32 éves Bo "Nick" Zhaót. Az autókereskedőként dolgozó Nicket csendes, de ambiciózus embernek ismerte a környezete. Hetekkel a halála előtt Nick felkereste az ausztrál kémelhárítást, az ASIO-t, és elmesélte, hogy miután pénzügyi nehézségei lettek, kínai üzletemberek környékezték meg, akik arra akarták rábírni, induljon a parlamenti választásokon képviselőjelöltként. Nick hamar felismerte, hogy az üzletemberek valójában kínai hírszerzők, és ha be is kerülne a parlamentbe, az ő bábjuk lenne. Néhány héttel azután, hogy az ASIO-nak felfedte a történetet, Nick meghalt, a hatóságok gyanúja szerint nem természetes módon.
De nem Nick halála az, ami igazán felkavarta az ausztrál közvéleményt és ami nagyban foglalkoztatja a világ hírszerző szolgálatait, hanem egy kínai turista, Wang “William” Liqiang. Wang ugyanis szintén felkereste az ausztrál kémelhárítást, méghozzá májusban, de ő még Nick sztorijánál is meredekebb történettel. Wang azt állítja, hogy a kínai hírszerzésnek dolgozik, és elmondott mindent az ASIO munkatársainak azokról a titkosszolgálati akciókról, amelyekben maga is részt vett, továbbá beszámolt arról, hogy ügynökei révén milyen mértékben próbál meg beférkőzni Kína más államok államigazgatásába, politikai igazgatásába, üzleti szférájába. Azaz Wang elárulta Kínát, ezzel pedig nem csak egy bombasztorit kínált a sajtónak és rengeteg információt az ausztrál kémelhárításnak, de közvetlen életveszélybe sodorta magát és a szintén a szigetországban tartózkodó családját.
A középosztálybeli családból származó Wang a kínai Fucsien tartományban született. A tartománytól mindössze 180 kilométerre, a dél-kínai tengeren található Tajvan. Wang édesapja kommunista tisztviselőként dolgozott és ebben a szellemben is nevelte a fiát, aki az egyetemi évei alatt festészetet tanult.
Wang 2014-ben Hongkongban kapott munkát egy China Innovation Investment Limited (CIIL) nevű, elméletileg a technológia, a pénzügy és a média területén befektetésekkel foglalkozó cégnél. Elég hamar rájött azonban, hogy a CIIL nem egy normál cég. Rendszeresen látta, ahogy főnökei befolyásos kommunista figurákkal járnak össze és a társaság hadiipari fejlesztésekben mozog. Ez a környezet viszont inkább vonzotta, mintsem taszította az akkor még magát hazafinak gondoló férfit. A CIIL belső körébe 2015-be került, amikor a cég vezetője, Hsziang Hszin megkérte, tanítsa a feleségét, Kung Csingt festeni. Ez a felkérés persze csak ürügyként szolgált arra, hogy Wang elegendő időt töltsön a főnöknél, aki idővel beavatta a CIIL valódi tevékenységébe, a kémkedésbe.
Ettől kezdve - legalábbis Wang állítása szerint - ő maga is aktívan részt vett titkosszolgálati akciókban. Azt állítja, hogy a CIIL fedésében ő is benne volt abban a 2015-ös akcióban, amikor a kínai titkosszolgálat elrabolt öt hongkongi könyvkiadói tisztségviselőt, akik Peking megítélése szerint a hatalomra nézve kompromittáló dokumentumokat publikáltak. Peking mindig is tagadta, hogy elrabolta volna a könyvkiadók munkatársait.
Bár az eltűnt emberek egy idő után jelentkeztek a kínai médiában és azt állították, nem rabolták el őket, a körülmények arra utaltak, hogy nem önszántukból tettek ilyen nyilatkozatokat. Egyikük például a kínai televízióban arról beszélt, hogy egy felfüggesztett börtönbüntetésének letöltése elől szökött Hongkongba, amit azért szabtak ki rá, mert ittasan vezetve egy egyetemi hallgató halálát okozta. Elmondása szerint az eltűnése idején önként adta fel magát. Azt is mondta, hogy bár svéd állampolgár, kínainak tartja magát, és kínaiként kíván felelni a tettéért.
Wang azt állítja, hogy a CIIL valójában a kínai katonai hírszerzés egyik előretolt helyőrségeként működött és közvetlen kapcsolatban állt a kínai katonai titkosszolgálat központjával. A cég hírszerzéssel és politikai befolyásolással is foglalkozott és természetesen olyan típusú operatív akciókkal, mint a könyvkiadós emberek elrablása. De a CIIL feladata volt az is, hogy beépüljön a hongkongi egyetemekre, diákszervezetekbe, illetve beszervezzen diákokat. Mindez nem véletlenül lett prioritás: a hongkongi, erőszakba torkolló tüntetések motorjai az egyetemisták. Wang szerint a CIIL több olyan ügynökét juttatta be az egyetemekre, akik látványosan függetlenségpártiak, miközben szorgalmasan gyűjtik az információkat a tüntetőkről, azok családtagjairól, kapcsolataikról, majd ezeket fel is használják ellenük. Vagy ahogy Wang fogalmazott a The Sydney Morning Heraldnak, „elhallgattatják őket”.
A CIIL embereinek a feladata az is, hogy beépüljön és befolyásolja a hongkongi sajtót, azon keresztül pedig a közvéleményt. Ezen kívül a kínai hírszerzők a kínai maffiával is kapcsolatban állnak, együttműködnek, utóbbiak szintén a kínai kormány érdekei szerint járnak el. Wang állítása szerint a könyvkiadók elrablásakor ébredt rá, hogy Kína bármit megtehet, ez pedig őt magát is félelemmel töltötte el.
A kínai hírszerzés különös figyelmet fordít Hongkong mellett Tajvanra is. Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elv" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy egy függetlenség párti elnök került hatalomra, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Tajvant Peking szakadár kínai tartománynak tekinti, és soha nem mondott le arról, hogy erővel visszaszerezze felette az ellenőrzést, a valamikori brit gyarmat Hongkong pedig ma különleges közigazgatású kínai terület.
Amikor 2018-ban Tajvanon népszavazást tartottak, Kína proaktívan lépett fel. A kínai hírszerzés emberei mindent megpróbáltak, hogy befolyásolják a szavazást. Látszólag alulról szervezett civil szervezeteket építettek fel, beépültek a médiába, a politikába - Wang ezekről a befolyásolási kísérletekről is részletesen beszámolt az ausztrál kémelhárításnak. Wang azt állítja: Tajvanon olyan IT-cégeket alapítottak, amelyek segítségével bárkinek azonnal tönkre tudták tenni például a Facebook-profilját. Az átállt hírszerző egy Want Want nevű céget is megnevezett, amely a kínai hírszerzés szolgálatában állt a médiában.
A befolyásolásnak köszönhetően a népszavazás végül úgy sikerült, ahogy azt Kínában eltervezték: a tajvaniak nem csak a genderjellegű és a környezetvédelmi kérdésekben voksoltak a népszavazást kezdeményező progresszív fiatalokkal szemben, de azt sem támogatták, hogy Tajvan ezen a néven induljon a tokiói olimpián.
A kínaiak tajvani sikere miatt Pekingben úgy döntöttek, a 2020-as tajvani elnökválasztást is megpróbálják befolyásolni. Wang újabb feladatot kapott: hamis személyazonossággal kellett Tajvanra utaznia. Időközben azonban az Ausztráliában tanuló kínai feleségétől gyermeke született, Wang pedig eldöntötte: szakít a hírszerzéssel. Nehéz döntés volt ez, mert a felesége és az ő szülei is hithű kommunisták, márpedig azután, hogy elárulják Pekinget, nem láthatják többé őket. Wang mindenesetre engedélyt kért főnökeitől, hogy turistaként meglátogathassa feleségét és gyermekét Ausztráliában. Ők megadták neki az engedélyt, nem sejtve, hogy Wang mire készül.
Április 23-án Wang Sydneybe repült, tudván, soha többé nem akar visszatérni Kínába. Miután felvette a kapcsolatot az ausztrál kémelhárítással, a folyamat visszafordíthatatlanná vált. A sajtónak nyilatkozó szakértők szerint az ausztrál hatóságoknak most nagyon komolyan védeniük kell Wangot, mert a kínaiak megbosszulhatják, amiért elárulta őket. Magyarul a férfi és a családja is életveszélyben van.
Ugyanakkor Wang átállásának már meg is lett az eredménye Tajvanon. Főnökét, a CIIL-t vezető Hsziang Hszint és a feleségét, Kung Csinget a tajpeji nemzetközi repülőtéren feltartóztatták a tajvani hatóságok és nem engedték továbbrepülni őket, az ügyészség nemzetbiztonság fenyegetésnek tartja mindkettőjüket. A hatóság közlése szerint a házaspár együttműködő volt a kihallgatáskor.
A CIIL tagadja a kémvádat. A társaság közölte, hogy a tajvani vizsgálat és a cégről szóló „kitalált és hamis” hírek nem fogják befolyásolni a működését. A hongkongi tőzsdén jegyzett részvényei mindenesetre több mint hat százalékot veszítettek értékükből kedden.
A Tajvanon kormányzó Demokratikus Haladó Párt egyik szóvivője szerint Wang információi rávilágítanak arra, hogy Kína beleavatkozott a tajvani helyhatósági választásokba, és be akar avatkozni a jövő évi elnökválasztásba is.
(Borítókép: Wang “William” Liqiang / Steven Siewert/The Sydney Morning Herald via Getty Images)