Angela Merkel német kancellár arról beszélt szerdán NATO Londonban tartott vezetői találkozójának végén tartott sajtótájékoztatók egyikén, hogy nem olyan egyszerű elfogadni Vlagyimir Putyinnak azt a javaslatát, amely a szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének moratóriumára vonatkozik – írja az MTI.
Merkel szerint ha elfogadnák a javaslatot, az azt jelentené, hogy a NATO tagállamok nem tudnának reagálni, ha Oroszország megsértené a nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF).
Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy megvitassák, a Nyugat miként folytathat párbeszédet ebben a kérdésben Oroszországgal. A sajtótájékoztató során arra is utalt, hogy a NATO nem fog szimmetrikus módon reagálni az INF-szerződés megsértésére közép hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésével.
Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Oroszország nem ellensége a NATO-nak.
Szerinte ellenségnek csak a terrorszervezeteket lehet nevezni, de államok szintjén senki nem támadja a NATO-t. Hozzátette azonban azt is, hogy a szomszédos Oroszországgal nem értenek mindenben egyet, sőt egyes tetteit megengedhetetlennek tartják. A lengyel államfő Törökországra is kitért: szerinte Ankara álláspontját is figyelembe kell venni, különösen a közel-keleti térséget érintő ügyekben.
A találkozó után Boris Johnson brit kormányfő is sajtótájékoztatót tartott. Arról beszélt, hogy az E3 plusz Törökország formátumú, vagyis a Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Törökország képviselőivel zajló tárgyalásokat fenn kell tartani. Johnson kedden tárgyalt német kancellárral, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel a török haderő által megszállt észak-szíriai területekről.
Elismerjük, Törökország úgy érzi, hogy nagy nyomás nehezedik rá
– mondta Johnson, aki szerint a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár szervezet valós terrorista fenyegetés.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök jelezte, hogy Grönland növekvő geostratégiai szerepe miatt megnövelik a védelmi kiadásokat a térség biztonsága érdekében.
A Dániához tartozó félautonóm terület légtérfigyelésére és tengeri járőrözésre további 1,5 milliárd koronát, azaz 66 milliárd forintot szánnak. Frederiksen a Donald Trumppal tartott találkozóját követően azt is bejelentette, hogy országa további négy harci repülőgépet bocsájt a NATO rendelkezésére 2020-ban és 2021-ben.
Hírügynökségek felidézték, hogy a koppenhágai kormány mindenekelőtt a sarkköri régióban tevékenykedő orosz tengeralattjárók miatt aggódik. A dán katonai hírszerzés novemberi elemzése szerint a sarkköri régió a királyság védelmi politikájának Achilles-sarka.