Újabb szakaszába lépett a Donald Trump elleni kongresszusi eljárás, mely elméletileg akár az elnök elmozdításával is járhat. Szerdán a képviselőház igazságügyi bizottságába a demokrata többség három, a republikánusok egy jogtudóst hívtak meg, hogy összegezzék és értékeljék az elnökkel szembeni eljárásban eddig felmerült vallomásokat, bizonyítékokat.

Ahogy arról többször is részletesen írtunk, a demokrata párti ellenzéke azért kezdeményezte az elnök esetleges elmozdításához szükséges impeachment-eljárás megindítását, mert kiderült, hogy Trump egy júliusi telefonbeszélgetésben felvetette Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy érdemes volna kivizsgáltatnia Joe Biden volt amerikai alelnöknek, egyúttal a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltjének és fiának, Hunter Bidennek az ukrajnai üzleti ügyeit.

Miután a demokrata többséggel rendelkező képviselőház hírszerzési bizottsága által vezetett vizsgálatban a zárt ajtók mögött tartott meghallgatásokkal együtt összesen 17, a novemberben két hét alatt lefolytatott nyilvános meghallgatásokon 12 tanú, köztük volt és jelenlegi nagykövetek, valamint fehér házi tanácsadók – azaz demokrataszimpatizánsnak épp nem nevezhető tanúk - is beszámoltak arról, mit tudnak az ügyről. A meghallgatások alapján nagyon úgy tűnik, hogy Trump valóban arról próbálta meggyőzni a nagypolitikába épp csak beleszagoló ukrán kollégáját, hogy keressen terhelő adatokat Bidenre, és a szívességkérést egy 400 millió dolláros katonai segély visszatartásával nyomatékosította.

A szerdai meghallgatásokon az eljárást előkészítő igazságügyi bizottság már nem új tanúkat hallgatott meg, hanem vezető amerikai egyetemek jogtudósait kérte arra, hogy foglaljanak állást: Az eddigi bizonyítékok alapján el lehet-e indítani, és ha igen, akkor milyen vétségek miatt az impeachmentet. A négy jogász mindegyike terjedelmes, lábjegyzetektől hemzsegő írásbeli dolgozatot is benyújtott érvelése alátámasztására.

A demokraták által meghívott három tudós egyértelműen azt válaszolta, hogy Trump méltatlanná vált hivatalára:

• Noah Feldman a Harvard egyetem tanára szerint az elnök a személyes előnyök érdekében való nyomásgyakorlás miatt visszaélt a hatalmával.
• Pamela S. Karlan, a Stanford egyetem professzora azt mondta, hogy Trump nem csak engedte, hogy egy külföldi hatalom beavatkozzon az amerikai választásokba, hanem erre – az ukrán elnök unszolásával – konkrét felszólítást is tett.
• Michael J. Gerhardt, a North Carolina-i Egyetem tanára szerint pedig a vesztegetés, hatalommal való visszaélés, hivatali hatalmán keresztül személyes szívesség elérésére való törekvés, és az ügyében eljáró igazságszolgáltatási szervek akadályozása miatt Trump „minden korábbi elnöknél súlyosabb kötelességszegést követett el“. Gerhard meglehetősen egyértelműen fogalmazott:

Szeretném nyomatékosítani, ha ez az ügy nem ad elégséges alapot az elmozdításért megindított eljárásra, akkor semmi.

A republikánus törvényhozók által meghívott Jonathan Turley, a George Washington egyetem tanára szerint viszont az eljárás „elsietett“ és „veszélyes precedenst“ teremthet a mindenkori amerikai elnökökkel szembeni eljáráshoz. Az ukrajnai esetet és az abban felhozott bizonyítékokat Turley soványnak találja az elnök elmozdítását célzó eljárás megindításához, bár abban egyetértett a többi jogtudóssal, hogy egy „valamit valamiért“ (quid pro quo) szívességkérés az elnök részéről egyik politikai riválisa elleni nyomozás megindítására valóban elégséges alapként szolgálhatna az impeachmenthez. Turley azt is sérelmezte, hogy a képviselőház nem fogadja el azt az érvelést, miszerint a meghallgatásra való idézést visszautasító kormányzati tisztviselőket - köztük olyan nagy halakat, mint John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó - bírósági úton kell kötelezni a megjelenésre. 

(Axios, New York Times)