Meglepetést okozhat az ENSZ éves migrációs jelentése mindazoknak, akik eddig a magyar kormány kommunikációjából tájékozódtak. A közel 500 oldalas dokumentáció egyetlen pontban azonos a propagandával: a helyzet súlyos. Igaz, nem úgy és azért, amiért nálunk tanítják.
Mielőtt kiemelnénk a Nemzetközi Migrácios Szervezet (IOM) legfontosabb állításait, röviden tisztázzuk, mit értenek migráns és menekült alatt a szakemberek.
A migráns nem olyan ember, aki aljas szándékból a keresztény kultúra eltiprását tűzte ki célul, hanem bárki, aki elhagyta lakhelyét, hogy különböző okokból máshol folytassa életét, akár rövidebb (minimum három hónap) vagy hosszabb időre. Azaz ugyanúgy migráns a magyar fiatal, aki Nyugat-Európában keres magának munkát, mint a szír család, amely a háború elől szökik át Törökországba, a nigeri földműves, aki a szárazság miatt költözik át az ország sivatagos részeiről egy kevésbé sivatagos országrészbe.
A migránsok halmazán belül vannak a menekültek, akik természeti csapás vagy háború miatt hagyták el lakóhelyüket.
Az IOM jelentése megállapítja, hogy a migránsok száma évről évre nő. Ennek oka, hogy a világban egyszerre zajlik jelentős gazdasági, szociális, technológiai és politikai változás. Azaz nemcsak a háború, hanem például a robotizáció miatt is jelentős tömegek élete válik bizonytalanná.
A globális bizonytalanság légköre kortünet, állítja a tanulmány. A két világháború utáni világrend alapjai alakulnak át, hagyományos szövetségi viszonyok és érdekkörök lazulnak fel.
A világban zajló mozgásokat jelentősen katalizálja az információs forradalom, azaz hogy a világban mindenhol könnyen elérhető lett mindenféle információ, a távolság egyre kevesebbet számít.
Az utóbbi két évben ráadásul számos olyan drámai világpolitikai esemény zajlott, amelyek szintén erősítették a migrációt.
egyre több embert indít útnak a klímaváltozás is, írják a kutatók.
Erre az utóbbi időben a Fülöp-szigetek, Mozambik, Kína, India sőt, az Egyesült Államok szolgáltatott példát.
2019-ben 272 millió ember hagyta el lakhelyét. Ez a Föld lakosságának 3,5 százaléka. A migránsok aránya 1985 óta mutat emelkedést. Míg 1985-ben még csak 2,3 százalék volt az arányuk, ez 2000-ben 2,8-ra, 2010-ben 3,2-re, 2019-ben 3,5-re nőtt.
A 272 millió ember kétharmada egyébként a munkalehetőségek reményében költözött el otthonából.
A legtöbb külföldre vándorló ember olyan országokból származik, amelyek szintén nem nagyon szerepelnek a migránsokról szóló beszámolókban.
A legtöbb migráns indiai: 17,5 millió ember vándorolt külföldre a szubkontinensről. A második legtöbb külföldre költöző Mexikóból származik: 11,8 millió mexikói hagyta el az országát. A harmadik helyen Kína van (10,7 millió), a negyedik helyen pedig Oroszország (10 millió).
Az ötödik helyre került Szíria, ahol 8 millió ember már nem a jobb munkalehetőség miatt kelt útra, hanem a háború miatt. Venezuelából 4 millióan menekültek el igen rövid idő alatt.
A célországok közt az Egyesült Államok az első (50,7 millió), majd Németország és Szaúd-Arábia (13-13 millió), Oroszország (10 millió) és az Egyesült Királyság (10 millió) következik a sorban.
A migránsok közt szinte ugyanannyi a férfi, mint a nő: 52 százalékuk férfi, 48 százalékuk nő.
Érdekesség, hogy a munka miatt érkezők száma enyhén csökkent a leggazdagabb országokban: 2013 és 2017 közt 112,4 millióról 111,2 millióra csökkent a számuk. A közepesen magas GDP-jű országokban viszont erősen megugrott az érkezők száma: 17,5 millióról 30,5 millióra.
Drámai változásokról számolt be a tanulmány a kényszerűségből menekülőkkel kapcsolatban. Az utóbbi öt évben drasztikusan nőtt a menekülés közben meghalt emberek száma. 2014 és 2018 közt közel 31 ezer nő és gyerek menekült halt meg a biztonságosabb országba vezető úton.
Európa ezen a téren tűnik fel először markánsan az adatok közt.
A menekültek számára leghalálosabb zóna ugyanis a Földközi-tenger volt: 17 919 ember fulladt bele a tengerbe az Európába vezető úton ezen időszak alatt.
64 százalékuk maradványait nem találták meg.
2018-ban is a Földközi-tenger maradt a legveszélyesebb régiója a Földnek, mutatva az európai országok menekültellenes politikájának hatásait. Egyetlen változás, hogy az olasz hatóságok kemény fellépése miatt az eltűnések jó részét már nyugatabbra, a spanyol partoknál detektálták.
Míg 2017-ben 272 ember fulladt tengerbe Afrika és Spanyolország közt, 2018-ban ez a szám 813-ra ugrott.
A világ menekültjeinek száma 2018-ban összesen közel 26 millió volt. A legtöbb menekült érthető módon háborús, polgárháborús országokból érkezik:
Riasztó, hogy a kényszerűségből elmenekülő emberek több mint a fele, 52 százalékuk 18 év alatt volt, írja az IOM.
A világon 30 millió gyerek van úton, közülük 13 millió a menekült. 17 millió gyerek pedig saját országán belül kényszerült lakhelye elhagyására.
Jelentős az országhatáron belüli menekültek száma. 41,3 millió ember költözött saját országának más régiójába háború vagy természeti katasztrófák miatt. Ez a legmagasabb szám azóta, hogy 1998-ban elkezdtek adatokat gyűjteni erről a csoportról is.
A legnagyobb belső menekültcsoport Szíriában él (6,1 millió ember), őket Kolumbia (5,8 millió) és Kongó (3,1 millió) követi.
A migránsok munkával kapcsolatos hozzáállását övezi a legtöbb mítosz a közbeszédben. A tanulmány szerint a legjellemzőbb tulajdonságuk, hogy az őslakosoknál nagyobb a vállalkozókedvük. Az Egyesült Államokban kimutathatóan nagyobb százalékban köthetőek innovációk a más országokból érkezőkhöz.
Egyre több ember kényszerül arra, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek miatt hagyja el otthonát.
A kutatók úgy vélik, a klímaváltozás a jövőben egyre fontosabb lesz a migrációban. Az IOM a maga számára is vezérelvként fogalmazza meg, hogy míg eddig a menekültkérdést leginkább a biztonság és védelem szempontjából tárgyalták, ezután a környezethez való alkalmazkodás tükrében is vizsgálni kell az emberi mobilitást.
(Borítókép: Mexikói migráns munkavállalók dolgoznak egy farmon Colorado államban 2011 őszén. Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)