Az amerikai törvényhozás demokrata párti irányítás alatt álló képviselőháza kedden helyi idő szerint reggel 9 órakor bejelentette azt a két vádpontot Donald Trump ellen, mely az elnök elmozdítására induló eljárás alapjául szolgál. Jerry Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke leszögezte:
A vizsgálatok alapján Donald Trump veszélybe sodorja a demokráciát és a nemzetbiztonságot, és törvények felett állónak gondolja magát.
Majd Adam Schiff, a hírszerzési bizottság - szintén demokrata párti - elnöke részletezte a két vádpontot.
A vádakat azután fogalmazta meg az igazságügyi bizottság, hogy a képviselőházi szakbizottságok előtt előbb zárt ajtók mögött, majd nyilvánosan is megjelent több, Trump machinációit ismerő tanú – köztük az elnök által kinevezett magas rangú jelenlegi és volt diplomaták -, majd a vallomásokat az igazságügyi bizottság előtt neves alkotmányjogászok értelmezték.
Donald Trump röviddel a vádpontok bejelentése előtt már fel is háborodott a Twitteren:
Eljárást indítani egy valódi eredményeket elérő elnök ellen, akinek hazánk valaha volt talán legerősebb gazdaságát, és az egyik legsikeresebb elnökségét köszönhetjük, és aki – és ez a legfontosabb – SEMMI rosszat nem csinált, színtiszta Politikai Őrület!
Pedig a vádpontok tartalmi igazságát sem ő, sem kormányzata nem igazán vitatta. Eleinte ugyan igyekeztek arra alapozni a védelmet, hogy az elnök nem „quid pro quo“, azaz „valamit valamiért“ alapon intézett kérést Zelenszkijhez, de amikor ez az érv a tanúvallomások alapján tarthatatlanná vált, akkor már Mick Mulvaney kabinetfőnök is annyival intézte el a befolyással való üzérkedés vádját, hogy „A külpolitikában minden ezen az alapon működik. Ezen túl kéne már lépni“. Trump és a mögé felsorakozó republikánus párt ezért a tartalmi részek helyett inkább az eljárás pártpolitikai vonzataira koncentrál.
Az impeachment útja eddig is kacskaringós volt, és a vádpontok nyilvánosságra hozásával is csak egy tyúklépésnyit került közelebb a folyamat vége.
A vádpontokról először az igazságügyi bizottság szavaz, majd ha itt átmegy (demokrata többség lévén át fog menni) a javaslat, akkor a teljes képviselőház egyszerű többséggel (ami meg is van a demokratáknak) hivatalosan is elindíthatja az eljárást. Trump talán már a karácsonyi szünet előtt csatlakozhat négy elődjéhez, akik ellen hivatalosan is eljárás indult. James Buchanan, Andrew Johnson, Richard Nixon és Bill Clinton közül egyébként egyedül Nixont sikerült eltávolítani a hatalomból, de ő is inkább lemondott, mielőtt még a Szenátus döntött volna sorsáról.
Ugyanis a végső döntést az amerikai törvényhozás felsőháza hozza meg. A szenátusban azonban már kétharmados többségre van szükség a döntéshez, ami azt jelenti, hogy jelenleg többségben lévő republikánusok közül tömeges átszavazásra lenne szükség Trump elmozdításához. És annak ellenére, hogy sokan mutatnak rá arra, hogy Nixon esetében pontosan ez történt, a mai, túlpártosodott amerikai politikai közegben erre – függetlenül attól, hogy valószínűleg több szenátor is szívesen látná Trump bukását – szinte semmi esély nincs.
Ennek ellenére a szenátusi eljárás számos fontos politikai mozzanattal kecsegtet, és könnyen lehet, hogy komoly befolyást gyakorol majd a 2020-as választási kampány egészére is.
(Borítókép: Jarod Nadler bejelenti a Trump elleni vádiratot 2019 december 12-én - fotó: Jonathan Ernst / Reuters)