Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek pénteken egy 24 éves dzsihadistát, aki áprilisban tért vissza Bosznia-Hercegovinába, korábban pedig Szíriában harcolt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet soraiban, írja az MTI.

A Velika Kladusa-i Ibro Cufurovic a boszniai radikális iszlamisták vezetőjének dolgozott, akit korábban elítéltek terrorizmusért, mert fiatal harcosokat toborzott a szíriai harctérre. Cufurovic 2014-ban szökött Szíriába, és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el. A harctéren fogták el még 2017-ben, de csak idén adták ki Bosznia-Hercegovinának.

Ibro Cufurovicot terrorszervezet megszervezése és külföldi harcokban való részvétel miatt ítélték el. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a férfi bűnösnek vallotta magát, és felhívta a figyelmet arra, hogy még csak 19 éves volt, amikor Szíriába ment, azóta viszont megbánta tettét, és többször is megpróbált visszatérni Boszniába.

A boszniai belügyminisztérium 300 olyan boszniai állampolgárról tud, aki csatlakozott az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le, és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint félszázan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak.

A múlt héten egy huszonöt fős csoport - köztük nők és gyerekek, például Ibro Cufurovic felesége és gyerekei - tért vissza Bosznia-Hercegovinába. A csoport hét tagja ellen vádat emeltek, mert a gyanú szerint az Iszlám Állam soraiban harcoltak.

A nyugat-balkáni országokból - főleg Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból - több százan csatlakoztak az Iszlám Államhoz a szíriai és iraki harcokban 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a részvételt külföldi fegyveres konfliktusokban, illetve a toborzást és a kiképzést is, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatérő iszlamistát ítéltek el.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.