Több mint száz ujgur temetőt semmisített meg Kína az elmúlt két évben - írja a CNN, melynek munkatársai egy hónapot töltöttek azzal, hogy műholdfelvételek elemzésével és ujgur források segítségével feltárják a Kínában elnyomott kisebbségként élő, javarészt muszlim vallású ujgurok temetkezési helyeinek megfogyatkozását.

Az ujgur temetők eltűnéséről korábban már az AFP is beszámolt. A hírügynökség tavaly októberi riportjában azt állították, hogy 2014 óta legalább 45 temetkezési hely tűnt el. A CNN most további 60 temető eltűnését fedezte fel. 

A kínai külügy egy közleményben ugyanakkor azt állította, hogy a kínai kormány minden kisebbség számára biztosítja, hogy megválaszthassa a temetkezési helyét illetve a temetkezése módját. Egy konkrét esetben pedig várostervezési okokra hivatkozva egy ujgur temető "áthelyezéséről" számoltak be hivatalosan.

A temetőknek különleges jelentőségük van az ujgur kultúrában, ezek ugyanis több generációt összekötő találkozási pontokként a falusi élet központjainak számítanak - állítja a CNN beszámolója. Szakértők és emberjogi aktivisták szerint Kínában most mindössze néhány hónap leforgása alatt tüntettek el megannyi több száz éves ujgur temetőt. 

A CNN cikkében megszólal egy ujgur költő, Aziz Isa Elkun, aki a családját hátrahagyva csaknem 30 évvel ezelőtt menekült el Hszincsiangból, abból a Kína észak-nyugati részén található tartományból, amit javarészt ujgurok laknak. Elkun azt mondja,

A nőt ugyanis minden alkalommal felkeresi a rendőrség, ha kapcsolatba lép a fiával. Mivel Kínában nemkívánatos személynek számít, a költő az apja temetésére sem tudott hazamenni, ezért Google Earth segítségével "látogatta meg" időről-időre az apja sírját egészen tavaly júniusig. Akkor ugyanis eltűnt a műholdképekről az a temető is, ahol Elkun apját eltemették.

Elkun nem tudja, hogy mi történt az apja maradványaival, de nem mer kapcsolatba lépni a rokonaival, mert nem akarja a nyakukra küldeni a kínai rendőrséget. Attól is tart, hogy a Kínában élő családtagjain torolják meg azt, hogy az ujgurok helyzetéről beszél a nemzetközi médiának. A költő ugyanakkor úgy érzi, nem maradt más választása, muszáj felszólalni,

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Kína  sikeres terrorellenes harcként számol be arról, ami jelenleg  a jelentős részt muszlim ujgurok lakta nyugati tartományában zajlik. A helyiek és nyugati újságírók beszámolói szerint ugyanakkor Hszincsiangban a vallási kisebbség erőszakos asszimilációja és elnyomása folyik, amit brutális rendőri fellépés, digitális diktatúra kiépítése, és a lakosság jelentős részének koncentrációs táborokba zárása kísér. A külvilágot a jelek szerint mindez mégis hidegen hagyja.