A dél-kínaiak elsősorban a sertéshús drágulása miatt fokozzák a keresletet – figyelmeztetnek az ázsiai állatvédők. Bár nagyüzemi húselőállítás nem zajlik Kínában, de a fogyasztást és a kereskedelmet nem tiltja törvény Dél-Kínában. Az illegális kutyatolvajok rettenetes dolgokat művelnek, egyikük például mérgezett darts-szal egy várandós kismama halálát okozta.
Az ázsiai állatvédők (így az AAF, Animals Asia Foundation) szerint az afrikai sertéspestis, a disznóhús hiánya és drágulása vészesen megnövelte a kutyahúsfogyasztást Kínában. Mint a South China Morning Post cikke írja a kínai kutyahúsfogyasztás központjában, a déli Kujlin városában az afrikai sertéspestis nyomán nemcsak a kutya- de a macskahúseladások növekedése is érezhető.
A kínai Kuanghszi tartományban található város rengeteg turistát vonz gyönyörű hegyeivel és folyóival, akiket az sem riaszt el, hogy a városka éttermeiben, piacain, büféiben szinte mindenhol kapható kutyahús, sőt a településen online is rendelhető, illetve szuvenírként is ajánlott a termék.
Érdekesség, hogy egyébként a magyar Hévíz testvérvárosáról van szó. Az idei évben a helyzet csak fokozódott, ahogy a kínai lap cikke írja, a hentesek szerint
ebben az évben a kutya- és a macskahús már olcsóbb lett, mint a sertés- és a marhahús, így sok helyi lakos inkább ezzel, az európai szemmel borzasztó termékkel oldja meg fehérjebevitelét.
Az afrikai sertéspestis (ASP) egyes becslések szerint már a világ sertésállományának egynegyedét kiirthatja. Kína az exportőrök kedvenc piaca, mert a kínaiak óriási sertésevők, messze nem elegendő még békeidőben sem a hazai állomány, ráadásul a kínaiak előszeretettel cuppogtatják a nyugati embernek kevésbé vonzó, inkább kocsonyába való fület, farkat, lábat, körmöt.
A kínai piacon egyetlen év alatt 25 jüanról 60 jüanra emelkedett (egy jüan 42 forint) a sertéshús átlagos kilogrammonkénti ára, míg a kutyahús átlagosan 45 jüan/kilogramm, a macskahús pedig mindössze 24 jüan/kilogramm.
Felmerülhet a kérdés ugyanakkor, hogy a kínai fogyasztók miért nem esznek inkább csirkét, kacsát vagy marhát, esetleg tojást a szükséges fehérjebevitel eléréséhez, nos a cikk szerint a disznóhús emelkedésével párhuzamosan ezen termékek ára is elszállt.
A kutyahús tekintetében Kína is megosztott, a fiatalabb generációk, illetve a gazdagabb városok már Kínában is házi kedvencként tekintenek a kutyára,
de a Vietnamhoz közeli tartományokban a tradíció egyáltalán nem lát különbséget a csirke- és a kutyahús kereskedelme között.
Az éves fogyasztásról hivatalos statisztika vagy megbízható, független felmérés nincsen, de az állatvédők szerint a kínaiak legalább 10 millió kutyát és 4 millió macskát fogyasztanak el évente.
A fogyasztás és a kereskedelem nem illegális, igaz, nagyüzemi kutyahúscégek nem működnek az országban, inkább csak háztáji tenyésztők látják el a piacot.
Mint a cikk figyelmeztet, a kutyafogyasztás egyik legszörnyűbb jelensége, hogy a fogyasztók sokszor a háziállatokat is ellopják, levadásszák.
2017 decemberében a kínai rendőrség letartóztatott egy bandát, amely közel 200 ezer kutyamérgezésre használható fecskendőt adott el a potenciális kutyatolvajoknak.
Egy másik szörnyű esetben pedig egy kutyatolvajt halálra is ítéltek. Ő ugyanis mérgezett darts-szal vadászott, de az eltévesztett lövéssel megölt egy várandós kismamát.
Idén pedig egy 16 tagból álló bandát ítéltek el, 1-6 év börtönbüntetésre, kutyák megmérgezéséért és lopásáért, őket több mint 40 ezer kilogramm illegálisan szerzett kutyahús értékesítésében találták bűnösnek.
(Borítókép: Egy aktivista tiltakozik egy kutyahúsevő fesztiválon Kínában. Fotó: Jie Zhao / Corbis / Getty Images)