A csaknem végleges hivatalos részeredmények alapján biztosnak mondható, hogy Zoran Milanovic volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját, írja az MTI.

A horvát választási bizottság által 99 százalékos feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint Milanovic a szavazatok 52,69 százalékát, Kolinda Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje pedig 47,31 százalékát szerezte meg.

Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanovic győzött: akkor a voksok 29,55 százalékát gyűjtötte be, míg Grabar-Kitarovic 26,65 százalékkal került a második helyre. A második fordulóban a szavazásra jogosultak 54,97 százaléka, mintegy 2 millió 29 ezer ember járult az urnák elé.

Vasárnap Zoran Milanovic volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje és Kolinda Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje mérkőzött meg egymással, miután az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie az abszolút többséget. Összesen 11-en indultak az első fordulón, közülük a szociáldemokrata exkormányfő Zoran Milanovićot és a független pop-folk-énekes és üzletember Miroslav Škorót tartották leginkább esélyes kihívónak, végül előbbi maradt talpon. 

A két héttel ezelőtt tartott szavazáson Milanovic a voksok 29,55 százalékát, Grabar-Kitarovic pedig 26,65 százalékát gyűjtötte be, vagyis iszonyú szorosnak ígérkezik a mostani verseny. A legutolsó, pénteken közzétett közvélemény-kutatások Milanovic győzelmét vetítették elő, eszerint az ellenzéki jelölt a voksok 45 százalékára, míg ellenfele 42 százalékára számíthat. Ugyanakkor ezt még kár lett volna készpénznek venni, hiszen az első forduló előtti felmérések Garabar-Kitarovicot jelezték esélyesebbnek, Milanovic mégis közel három százalékpontos előnnyel győzte le december 22-én a jelenlegi államfőt. Vagyis a választás eredményét az utolsó pillanatig megjósolhatatlannak tartotta mindenki. 

Garabar-Kitarovic volt már európai integrációs és külügyminiszter a horvát kormányban 2005 és 2008 között, majd kinevezték az ország washingtoni nagykövetévé, ahol 2011-ig maradt hivatalban. Diplomáciai pályafutását Brüsszelben folytatta a NATO-főtitkár tanácsadójaként, majd a 2014. évi téli elnökválasztáson a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség indította elnökjelöltként – ahogyan most is. Ő főként az elvándorlás miatt aggasztó demográfiai helyzet megoldásával kampányolt, míg Milanovic – aki a 2015-ös menekültválság idején is kormányzott – azt hangsúlyozta, hogy a kormány jelentéktelen ügyekkel foglalkozik, miközben egyre több ország előzi meg teljesítményében a horvátokat minden területen, ésmagát a „normális” jelöltnek mutatta be.

Horvátországban a kormány és a parlament a fő végrehajtó, illetve döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába. Az államfő mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik. A horvát alkotmány értelmében egy elnök legfeljebb két ciklusra választható meg.