Több százezren vonultak utcára Iránban, hogy nyilvánosan is meggyászolják az iráni Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős szárnyának parancsnokát, Kászim Szulejmánit és az iraki síita milíciák szintén meggyilkolt parancsnokát.
Szulejmánit pénteken egy amerikai drónnal ölték meg a bagdadi reptérnél. Szulejmáni közvetlen főnöke a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah volt, és ő volt az agya mindannak , amit Irán a Közel-Keleten csinált, legyen szó egyezségekről, háborúról, békéről, bármiről. Irán egyik legfontosabb katonai és politikai stratégája döntő szerepet játszott Irán közel-keleti politikájának alakításában, Washington pedig lényegében már tavaly tavasszal terroristának minősítette.
Iránban azonban sokan hősként tekintettek az iráni vezetés által mártírnak nevezett Szulejmánira, akit már szombaton több ezren búcsúztattak Bagdadban. Iránban háromnapos gyászt hirdettek. Vasárnap Bagdadból a délnyugat-iráni Ahvázba érkeztek Szulejmáni maradványai. Ahogy a szombaton Bagdadban tartott meneten, a feketébe öltözött emberek közül többen vasárnap Iránban is azt skandálták, hogy „Halál Amerikára!".
Innen a koporsót a síita muszlimok egyik szent városába, az északkelet-iráni Meshedbe szállították, a BBC szerint ott is sokan vonultak utcára. Hétfőn pedig továbbviszik Teheránba, ahol Ali Hamenei is várhatóan imát mond majd a Teheráni Egyetemen Szulejmániért. Onnan Komba, majd pedig Kermanba viszik, szülővárosában kedden fogják eltemetni.
Ilyen, több várost érintő gyászceremóniára eddig nem volt példa, még Khomeini ajatollahnak, az 1979-es iráni iszlám forradalom vezérének, az ország későbbi vezetőjének a halálakor sem rendeztek ilyet, írja az MTI.
Teheránban vasárnap több parlamenti képviselő is azt skandálta perceken át egy ülés alatt, hogy „Halál Amerikára!". „Trump, ez az iráni nemzet hangja" – jelentette ki Ali Laridzsáni házelnök az Isna állami hírügynökség szerint.
Az iraki parlament is rendkívüli ülést tartana a Szulejmáni elleni amerikai dróntámadás miatt vasárnap, amelynek során képviselők olyan javaslatot terjesztenének elő, miszerint a kormány kezdeményezze a Trump-kormányzatnál az Irakban állomásozó mintegy ötezer amerikai katona kivonását. Azonban a CNN szerint nem gyűlt össze elég képviselő az ülés megtartásához, amit így nem tudni, hogy vasárnap végül meg tudnak-e rendezni.
Az Irán által Libanon legütőképesebb fegyveres erejévé protezsált Hezbollah is búcsúztatót tartott Bejrútban. Vezetőjük, Hasszán Naszrallah bosszút ígért, szerinte Szulejmániék halála "új fejezetet jelent, nemcsak Irán és Irak, hanem az egész régió számára." Arra sürgette Irakot, hogy szabaduljon meg „az amerikai megszállástól.”
Az elmúlt napokban az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval Szulejmáni halála miatt. „A válaszlépés katonai lesz, és katonai létesítmények ellen" – jelentette ki Haszán Dehgán, Irán legfőbb vezetőjének a katonai főtanácsadója a CNN-nek Teheránban adott interjúban. Az iráni fegyveres erők szóvivője pedig arról beszélt , hogy „Mi választjuk meg az időpontot és a helyszínt az ellenlépéseinkhez."
Donald Trump szombaton azonban csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház pénteken pedig azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni.
A Fehér Ház vasárnap bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni és konvoja elleni légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi demokrata házelnök azonban azt mondta, hogy az több kérdést vet fel, mint amire választ ad. Szerinte a támadás időzítésével, végrehajtásának módjával és igazolásával kapcsolatban is vannak kérdések.
A Szulejmáni meggyilkolása után még inkább kiéleződő amerikai-iráni konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben szedtük össze:
(Borítókép: Az amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmáni fotóját viszik tisztelői Teheránban 2020. január 3-án. / Abedin Taherkenareh /MTI /EPA)