Az utolsó korlátozást is semmisnek tekinti Irán, így az ország ismét belekezd az urán dúsításába, ami előfeltétele annak, hogy az ország atomfegyverre tegyen szert.

Az atomalkut 2015-ben kötötte Irán, az Egyesült Államok, Oroszország, Németország és az EU, azzal a céllal, hogy Teherán mondjon le a katonai célú nukleáris programról, cserébe az országgal szembeni nemzetközi szankciók feloldásáért. A Washington részéről még Barack Obama által aláírt megállapodást 2018 májusában mondta fel Donald Trump. 

Az EU nem támogatta ugyan Washington döntését, érdemben azonban nem tudott tenni a megállapodás megmentéséért. Irán fokozatosan oldotta fel az egyezményben megfogalmazott korlátozásokat, vasárnap pedig az iráni kormány ülése után közleményben tudatták: semmilyen korlátot nem tekintenek érvényesnek, az urándúsításnak így már semmilyen akadálya sincs – írta a BBC.

A döntés valójában nem meglepő azután, hogy Donald Trump utasítására amerikai dróntámadás végzett az iráni Forradalmi Gárda különleges egységeinek vezetőjével, Kászim Szulejmánival a bagdadi repülőtéren, a végletekig kiélezve a helyzetet a térségben.