„A válaszlépés katonai lesz, és katonai létesítmények ellen" – jelentette ki Husszein Dehgán, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak a katonai főtanácsadója a CNN-nek Teheránban adott interjúban.

Az elmúlt napokban az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval az iráni Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős szárnyának parancsnoka, Kászim Szulejmáni pénteki meggyilkolása miatt. Szombaton az iráni fegyveres erők szóvivője  arról beszélt , hogy  „Mi választjuk meg az időpontot és a helyszínt az ellenlépéseinkhez."

Szulejmánit pénteken egy amerikai drónnal ölték meg a bagdadi reptérnél. Szulejmáni közvetlen főnöke a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah volt, és Irán egyik legfontosabb katonai és politikai stratégája döntő szerepet játszott Irán közel-keleti politikájának alakításában, Washington pedig lényegében már tavaly tavasszal terroristának minősítette.

Dehgán korábban védelmi miniszter is volt, mielőtt a legfelsőbb vezető katonai főtanácsadója lett. Az interjúban azt mondta, hogy az iráni vezetés hivatalosan kijelentette, hogy soha nem keresték a háborút, és a jövőben sem fogják.

Amerika kezdte a háborút. Ezért megfelelő válaszlépéssel kell számolniuk. Csak az vethet véget ennek a háborús időszaknak, ha az amerikaiak elszenvednek egy olyan csapást, ami egyenértékű azzal, amit ők véghezvittek. Utána pedig nem szabadna új körforgásba kezdeniük

– jelentette ki.

Donald Trump szombaton csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.

Dehgán szerint Trump egy gengszter, nem politikus, és nincs tisztában a nemzetközi törvényekkel. Szerinte az ENSZ határozatai alapján kulturális örökség elpusztításával háborús bűnössé válna, és bíróság elé kellene állítani. Az iráni legfelsőbb vezető főtanácsadója azzal is fenyegetőzött, hogy ha csapás ér kulturális helyszíneket, akkor egyetlen amerikai katona, amerikai katonai bázis, vagy amerikai hajó sem lesz biztonságban.

Trump kulturális helyszíneket érintő tweetje miatt az iráni külügyminisztérium vasárnap bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő teheráni svájci nagykövetet.

Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, Robert O'Brien arról beszélt korábban, hogy Trump szemében akkor léptek át egy határt, amikor december 27-én iráni hátterű iraki milíciák rakétatámadásában megöltek egy szerződéses amerikai alkalmazottat egy bázison Kirkuk közelében, mások pedig megsebesültek. Erre, és a további támadásokat megelőzendő az Egyesült Államok 25 síita milicistát és rengeteg felhalmozott hadianyagot  bombázott le  Irakban. Ezt követően több száz tiltakozó megpróbált behatolni  a bagdadi amerikai nagykövetség erődszerű épületébe. Trump ezért is Iránt tette felelőssé.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház pénteken pedig azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni. 

A Fehér Ház vasárnap bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni és konvoja elleni légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi demokrata házelnök azonban azt mondta, hogy az több kérdést vet fel, mint amire választ ad. Szerinte a támadás időzítésével, végrehajtásának módjával és igazolásával kapcsolatban is vannak kérdések.

A Szulejmáni meggyilkolása után még inkább kiéleződő amerikai-iráni konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben  szedtük össze: