Donald Trump amerikai elnök Iránnal kapcsolatos katonai műveleteit korlátozó törvényjavaslat benyújtását jelentette be magyar idő szerint hétfő hajnalban Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház demokrata párti házelnöke.

A héten benyújtandó törvényjavaslat megerősítené a kongresszust jogaiban, miszerint ha a kongresszus nem ad külön felhatalmazást rá, Trumpnak harminc napon belül véget kell vetnie az Iránnal kapcsolatos hadműveleteinek, írja az MTI.

Kétséges, hogy átmegy a szenátuson

Elemzők szerint noha a javaslatot a demokrata többségű képviselőház vélhetően elfogadja, kétséges, hogy megszavazzák a republikánus többségű szenátusban is, amelynek az elmúlt napokban több tagja jelezte: támogatja Trump Iránnal kapcsolatos intézkedéseit.

Az amerikai elnök utasítására pénteken Bagdadban célzottan likvidálták Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Köztársasági Gárda elit egysége, az al-Kudsz Brigád a parancsnokát. Néhány nappal később Trump a Twitteren csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért.

Pelosi az akciót követően arra figyelmeztetett, hogy

a Szulejmáni elleni amerikai csapás az erőszak veszélyes kiszélesedését jelenti. Amerika – és a világ – nem engedheti meg magának a feszültségek olyan eszkalálódását, ahonnan nincs visszatérés.

A házelnök egyúttal bírálta Trumpot, amiért a kongresszus hozzájárulása nélkül döntött a légicsapásról.

Donald Trump vasárnap a Twitteren azt írta, hogy bejegyzés révén értesíti a kongresszust arról, hogy ha Irán amerikai állampolgárok vagy célpontok ellen intéz támadást, akkor Washington gyorsan visszavág, és „talán aránytalan mértékben”. Erre reagálva, a képviselőház külügyi bizottsága azt írta a közösségi oldalon, hogy „ez a bejegyzés emlékeztetőül szolgál, hogy a háborúval kapcsolatos jogokat az Egyesült Államok alkotmánya a kongresszusra ruházza, és (az elnöknek) el kellene olvasnia a háborús jogokról szóló törvényt. És, hogy Ön nem diktátor” – írta az elnöknek a külügyi bizottság.

Az iraki parlament vasárnap megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot. Válaszul Trump szankciókkal fenyegette meg Bagdadot.

Ez történt az elmúlt napokban

• Szulejmáni pénteki meggyilkolása után az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval. A legfőbb vezető, Ali Hamenei katonai főtanácsadója azt mondta, katonai válaszlépésre készülnek katonai létesítmények ellen, a fegyveres erők szóvivője pedig azt mondta, ők választják meg „az időpontot és a helyszínt az ellenlépésekhez." Szulejmáni utódja is azzal fenyegetett, bosszút áll.
• Százezrek búcsúztatták Iránban Szulejmánit. A tömegben és az iráni parlamentben is azt skandálták: „Halál Amerikára!" Irán diplomáciai vonalon az USA-val szembeni közös fellépésre szólította fel Recep Tayyip Erdoğan török elnököt.
• Donald Trump szombaton csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.
• A Szulejmáni meggyilkolása után még inkább kiéleződő amerikai-iráni konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben szedtük össze.
• Rakéták csapódtak egy iraki amerikai katonai bázisba, ott senki sem sérült meg. Az iráni eseményektől feltehetően függetlenül, de Kenyában az as-Sabáb dzsihadista szervezet támadott meg egy amerikai bázist, egy katonát és két szerződéses alkalmazottat megöltek, mielőtt visszaverték őket.
• Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház pénteken azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni. A demokraták szerint azonban vannak kérdések a támadás időzítésével, végrehajtásának módjával és igazolásával kapcsolatban is.
• Az iraki parlament megszavazta, hogy a területükön elkövetett támadás miatt vonják ki a külföldi erőket az országból. A határozat nem kötelező érvényű, de lehetőséget ad az iraki kormány kezébe. Irakban 5000 amerikai katona, rajtuk kívül pedig sok külföldi, köztük több száz magyar is szolgálatot teljesít. Donald Trump több milliárd dolláros számlával fenyeget, ha Irak kirakná az amerikaiakat.