Több órás késéssel kezdődött Kászim Szulejmáni temetése  az iráni Kermán városában. A keddi ceremóniát azért halasztották el, mert a tolongásban halálra taposták egymást a gyászolók.

Az MTI legfrissebb információk szerint legkevesebb 56 halálos áldozata van annak a pániknak, amely  Szulejmáni tábornok temetésére összegyűlt tömegben alakult ki. A helyi beszámolók szerint még ennél is több, legalább 213 sérültje van a pániknak. A legelső híradások még 35, a későbbiek 40 halottról szóltak, a sok sebesült miatt tovább emelkedhet a pánikban halálra taposott emberek száma.

Pirhosszein Kulivánd, az iráni katasztrófavédelem egészségügyi szolgálatának vezetője az állami televíziónak megerősítette, hogy pánik tört ki a tömegben. A helyi egészségügyi szolgálatok adatai szerint a tolongás azért alakult ki, mert túl sokan érkeztek a tartományokból, hogy elbúcsúzzanak Szulejmánitól.

Szulejmánit, akit Bagdadban az amerikaiak célzott dróntámadással likvidáltak, a szülővárosában, ahol becslések szerint keddre több millió ember zsúfolódott össze az utcákon, a tömegpánik miatt később temetik majd el.

Tizenhárom forgatókönyv

Tizenhárom „bosszúforgatókönyvet” jelentett be Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára kedden, válaszul Kászim Szulejmáni tábornok halálára. Az MTI szerint Samháni nem árult el részleteket a tanács által megvitatott forgatókönyvekből, de azt állította, hogy ha végül a leggyengébb mellett döntenek, az is „rémálom” lesz az USA számára.

Az admirális arról is beszélt, hogy mivel Amerika megölte a nemzeti hősét, Irán nem maradhat tétlen. „Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan” – jelentette ki Samháni. Ehhez azt is hozzátette, hogy szerinte Washington fő szövetségesei, Németország, Franciaország és Spanyolország is ki fogja vonni a csapatait a térségből, „azért, hogy ne veszélyeztessék saját érdekeiket a terrorista amerikai elnök miatt”.

A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva kedden azt közölte, hogy Irán vélhetően elkerüli a nyílt konfliktust Washingtonnal, viszont számítani lehet a térségben szabotázsakciókra és egyéb, korlátozott katonai fellépésekre.

Teherán terroristának minősítette az amerikai fegyveres erőket

Irán külügyminisztere arról beszélt, hogy Irán "arányos választ" fog adni arra, hogy az Egyesült Államok meggyilkolta Szulejmanit.  Mohamed Dzsavád Zaríf a CNN adott interjújában állami terrorizmusnak nevezte a múlt heti, Irakban végrehajtott amerikai légicsapásokat, amelyekben többek között Szulejmáni is életét vesztette - írja az MTI.

"Mi nem cselekszünk törvénytelenül, mint Donald Trump" - fogalmazott Zafír az amerikai elnök vasárnapi bejelentésére reagálva. Donald Trump akkor arról beszélt, hogy az Egyesült Államok "talán aránytalan mértékben" fog visszavágni, és kulturális helyszíneket is bombázni fog, amennyiben Irán megtorolja Szulejmáni likvidálását.

Zaríf szerint Trump ezzel tanúbizonyságot tett arról, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és kész "háborús bűncselekményeket" is elkövetni.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes eközben azt hangsúlyozta, hogy "még nem halott" a 2015-ben létrejött nukleáris megállapodás, Teherán kész ismét teljes mértékben eleget tenni a szerződés szerinti kötelezettségeinek, ha visszavonják az ellene elrendelt szankciókat.

Az MTI szerint Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölésére adott újabb reakcióként a teheráni parlament törvényben minősítette terroristának az amerikai fegyveres erőket.

A teheráni parlament már tavaly áprilisban elfogadott egy törvényt, amely terroristának minősítette az afrikai szavannától kezdve a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig számos különböző helyen állomásozó amerikai katonákat. Most egy módosítással ezt a törvényt terjesztették ki az amerikai védelmi minisztériumra, annak minden alkalmazottjára, a Pentagonhoz kapcsolódó intézményekre és a vele szerződéses viszonyban álló cégekre is.

Az eredeti jogszabályt tavaly arra válaszul alkották meg Teheránban, hogy Washington terrorszervezetté nyilvánította a Forradalmi Gárda iráni elit alakulatot.

A mostani módosítást a képviselők egyhangúlag szavazták meg Teheránban. Az iráni parlament kedden arra is kötelezte a kormányt, hogy különítsen el 66 milliárd forintnak megfelelő összeget az al-Kudsz egység védelmének megerősítésére.

Ez történt az elmúlt napokban

• Szulejmáni pénteki meggyilkolása után az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval. A legfőbb vezető, Ali Hamenei katonai főtanácsadója azt mondta, katonai válaszlépésre készülnek katonai létesítmények ellen, a fegyveres erők szóvivője pedig azt mondta, ők választják meg „az időpontot és a helyszínt az ellenlépésekhez." Szulejmáni utódja is azzal fenyegetett, bosszút áll.
• Százezrek búcsúztatták Iránban Szulejmánit. A tömegben és az iráni parlamentben is azt skandálták: „Halál Amerikára!"
• Irán diplomáciai vonalon az USA-val szembeni közös fellépésre szólította fel Recep Tayyip Erdoğan török elnököt. Irak a Szulejmániék elleni légicsapás elítélését kéri az ENSZ-től.
• Donald Trump szombaton csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.
• A Szulejmáni meggyilkolása után még inkább kiéleződő amerikai-iráni konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben szedtük össze.
• Rakéták csapódtak egy iraki amerikai katonai bázisba, ott senki sem sérült meg. Az iráni eseményektől feltehetően függetlenül, de Kenyában az as-Sabáb dzsihadista szervezet támadott meg egy amerikai bázist, egy katonát és két szerződéses alkalmazottat megöltek, mielőtt visszaverték őket.
• Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház pénteken azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni. A demokraták szerint azonban vannak kérdések a támadás időzítésével, végrehajtásának módjával és igazolásával kapcsolatban is.
• Az iraki parlament megszavazta, hogy a területükön elkövetett támadás miatt vonják ki a külföldi erőket az országból. A határozat nem kötelező érvényű, de lehetőséget ad az iraki kormány kezébe. Irakban 5000 amerikai katona, rajtuk kívül pedig sok külföldi, köztük több száz magyar is szolgálatot teljesít. Donald Trump több milliárd dolláros számlával fenyeget, ha Irak kirakná az amerikaiakat.
• Előkerült egy, az amerikai védelmi minisztériumnak címzett levél, amiben arról írtak, az amerikaiak vezette koalíció kivonul Irakból. Ezt azonban az amerikai védelmi miniszter cáfolta.