Hat darab nem irányított rakétát lőttek ki szerdán a líbiai főváros repülőterére, melynek következtében az egész repülőtér forgalmát néhány órára le kellett állítani. Egy Tuniszból érkező, épp leszálásra készülő járatot át kellett irányítani az észak-afrikai ország harmadik legnagyobb városa, Miszrata 125 kilométerre található repülőterére.
A rakétatámadást a Tripoliban székelő, a nemzetközi közösség – pontosabban annak nagyobb része, illetve nemzetközi szervezetei – által elismert kormány szerint a fővárost meglehetősen alacsony intenzitású ostrom alatt tartó Halífa Haftár tábornok által vezetett Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) hajtotta végre. Ellenben az LNA szerint a Nemzeti Egyetértés Kormányának (GNA) katonai támogatást is biztosító Törökország drónjai bombázták a repülőteret.
A tripoli polgári repteret egyébként egy katonai bázisból alakították át a nemzetközi légiforgalom számára, miután 2014-ben az addig használt nemzetközi repülőtéren két fegyveres milícia olyan súlyosan összekapott, hogy a kirobbant harcokban az épületek és a kifutópálya is használhatatlanná vált, a károkat pedig azóta sem tudták helyreállítani.
Ahogy arról többször is írtunk, Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után Líbia káoszba süllyedt, területe különféle milíciák és törzsek befolyási övezeteire szakadt szét, egy időre még az Iszlám Állam is ki tudott magának hasítani egy kisebb tartományt. Az ország szempontjából legjelentősebb partvidéken a 2010-es évek második felére két nagyobb hatalmi tömb alakult ki, de a kalandos életű, Egyiptom, az Öböl-államok és Oroszország támogatását is élvezőHalífa Haftár tábornok erői szép fokozatosan bekebelezte a nemzetközi szervezetek által elismert, nagy kínnal tető alá hozott egységkormány területeit, és tavaly április 4-én offenzívát indítot a főváros, Tripoli elfoglalására is. Döntését azzal indokolta, hogy meg kívánja tisztítani az országot a szerinte a kormány által hallgatólagosan támogatott terroristáktól és zsoldosoktól, ellenfelei szerint azonban valódi célja az egész országra kiterjedő katonai diktatúra bevezetése. Azonban a Nemzeti Egyetértés Kormánya és a Haftár által üldözött iszlamista milíciák oldalán beszállt a játszmába Törökország is, mely kiképzőket, fegyvereket, sőt, a szíriai polgárháborúban edződött szíriai harcosokat is küldött Tripoli (és saját gazdasági érdekei) védelmére.