Üres utcákról, lezárt közösségi helyekről és saját magukat a külvilágtól is elzáró városokról számolt be az a magyar férfi, aki családlátogatásra érkezve ragadt Hupej tartományban a kínai koronavírus miatt életbe léptetett karantén alatt.
Az Indexnek nyilatkozó férfi a 11 milliós Vuhantól 180 kilométerre, a 400 ezres Jingmenből utazott volna el abba a nagyvárosba, ahol hosszú évek óta él Kínában. A várost hiába tudta elhagyni önerőből – eleinte csak a tömegközlekedést korlátozták –, ott, ahol vonatra szállt volna, kiderült: a vonatok már onnan sem járnak. Ezután azt a várost is lezárták.
A vuhani hatóságok először december végén számoltak be róla, hogy ismeretlen eredetű tüdőgyulladás ütötte fel a fejét Vuhanban, amelyet 27 embert kapott el, nagyrészt egy hús- és halpiac árusai. Azóta a legfrissebb adatok szerint
Kínában kedd estére 132-re emelkedett a tüdőgyulladást okozó koronavírus miatt elhunytak száma,
azaz egy nap alatt további 25 beteg halt meg – írta az MTI. A bizonyítottan a kórokozó által fertőzöttek száma 1459-cel 5974-re emelkedett, a gyanús eseteké megközelíti a 10 ezret. Több mint harmincezer ember áll orvosi megfigyelés alatt. A fertőzés Tibet kivételével már mindegyik kínai tartományban, és Kínán kívül tizenöt további országban is megjelent; bár külföldön kevesebb mint száz fertőzöttről tudni, és közülük még senki nem halt bele a betegségbe.
Az oka egyszerű annak, hogy a városok lezárása ilyen gyorsan történt: a hatóságok tanultak a vuhani tapasztalatokból. A 9, agglomerációval együtt 11 milliós városban előzetesen bejelentették, hogy másnap déltől életbe lép a korlátozás. A bejelentés estéjétől a lezárásig 5 millió ember hagyta el Vuhant – ezzel végeredményben nagyobb tömeget mozgatva meg, mint ha karantén sem lett volna. Mivel a cseppfertőzéssel terjedő betegség terjedésének megakadályozásában kulcsfontosságú lenne az emberek mozgásának korlátozása, érthető, hogy ezután a karanténokat – amelyek már tucatnyi várost, több mint 40 millió embert érintenek – előzetes bejelentés nélkül vezették be.
„Onnantól kezdve se ki, se be”. Mellesleg a hivatalosan elrendelt karanténok mellett a városok önerőből is léptettek életbe lezárásokat, elsősorban nem azért, hogy a településeket ne lehessen elhagyni – ez a hatóságok által életbe léptetett karanténok célja –, hanem, hogy ne lehessen bejutni.
Így tehát a hirtelen bevezetett lezárások miatt „sok ember beragadt, mivel sehova nem lehetett továbbmenni. Mi is csak egy hosszú és kalandos utazás után tudtunk visszajutni a kiinduló pontunkra, Jingmenbe a családhoz” – mesélte az egyébként csupán 70 kilométeres útról a neve mellőzését kérő férfi.
„Azóta innen sehova nem lehet elmozdulni. Most az emberek otthon ülnek, nem mennek ki az utcára, mindenki várja, hogy milyen irányba mennek tovább az események”.
Ennek megfelelően néptelenek az utcák is, amelyek a kínai újévkor különösen zsúfoltak az ünnepi rendezvények miatt. Nem működnek a hivatalok sem, a kínai állampolgárok most útleveleket sem tudnak igényelni, ha utazni akarnának – igaz, ezt úgysem tehetnék meg. „Sose láttam kínai várost ilyen üresnek” – mondta.
Jingment – ahogy a többi lezárt várost – tehát nem lehet elhagyni, a tömegközlekedés helyben sem működik, de autóval lehet közlekedni városon belül. Sok közösségi tér zárva, de néhány bolt működik. „Az ellátás nem akadozik, de sokan tartalékoltak, van, aki fél évre való rizst vásárolt magának.”
„Sok boltba csak úgy lehet bejutni, hogy az emberek előtte átesnek egy gyors hőmérséklet-vizsgálaton.”
A beszámoló szerint a kínai sajtóból lehet tájékozódni, nem a probléma kisebbítése a cél. „Folyamatosan próbálják az új eseményeket közvetíteni, és a védekezés módszereit tudatosítani.” Ettől függetlenül vannak hírek arról, hogy a fertőzöttek mértékét alulbecsülik a hatóságok. Ez igaz lehet a megfertőzött orvosok számára éppúgy – Vuhanban számukat egy orvos halála mellett 15-re becsülik, de helyi beszámolók szerint jóval többen lehetnek –, mint a fertőzött civilekre (hivatalosan 4474-en kapták el a betegséget), de van, aki szerint 40 vagy akár 100 ezer is lehet a fertőzöttek száma – írta a BBC.
A járvány kiindulópontjának tartott Vuhanba látogatott a kormányfő is, akinek a város polgármestere is elismerte, hogy a hatóságok nem voltak elég hatékonyak a helyzet kezelésében.
A Kínai Népköztársaság részeként nagy autonómiával rendelkező, így a cenzúrától mentesebb Hongkong egyik napilapja, a South China Morning Post arról ír, hogy a népi Kína állami lapjai is szokatlan vehemenciával kritizálják a helyi vezetés munkáját. A lap szerint Hupej tartomány újságjának tudósítása is a helyi vezetők leváltását szorgalmazta, igaz, a bekezdés később eltűnt a cikkből, írta a hongkongi lap.
A kritikának ez a szintje önmagában is szokatlan, bár azzal, hogy a város vezetése a saját felelősségét hangsúlyozza – vagy ezt emeli ki a Kínai Kommunista Párt által ellenőrzött sajtó –, némiképp leveszik a terhet a központi vezetésről, amelynek kiemelten fontos, hogy az emberek ne az állam felsőbb szintjeit okolják a kialakult helyzetért és az ügy kezeléséért. Nem véletlen, hogy Vuhan polgármestere bejelentette: ő és a Kínai Kommunista Párt tartományi vezetője kész lemondani.
Vuhanban eközben egyre nagyobb a nyomás az egészségügyi rendszeren. A kórházak tele, gyógyszerkészleteik is fogyóban. Igaz, a hatóságok ígéretet tettek rá, hogy alig néhány nap alatt felhúznak két új, egyenként ezerágyas kórházat is.
A kínai pénzügyminisztérium közölte, hogy 8,7 milliárd dollárnak megfelelő összeget különítenek el a vírus elleni küzdelemre, a megelőzésre – írta a CNN.
„Most már, az első nagy roham után ismét lehet maszkokat venni, persze jó üzletemberekhez méltóan többszörös áron”
– írta az Indexnek a Hupejben ragadt magyar férfi. Az élet érthetően nem csak az utcákon állt meg: az újév miatt egyébként is sokan szabadságot vettek ki, de a hatóságok is egy héttel későbbre tolták a hivatalos munkakezdést, február 9-re. Az egyetemeken, iskolákban még később indul el a tanítás. (A szomszédos Mongólia lezárta kínai határátkelőit. A másfél millió négyzetkilométeres, de mindössze hárommillió ember lakta országban is hosszabb szünetet rendeletek el, a tanítás egész februárban szünetel.)
Ezzel a hatóságok azt akarják elérni az 1,4 milliárdos országban, hogy akik az újév miatt már hazautaztak családjukhoz, minél később keljenek ismét útnak. Ez több százmillió embert érint, akiknek mozgása ismét a járvány terjedésének kockázatával járna.
A benzinkutak működnek, de kevés a forgalmuk – elvégre már autóval sem lehet elhagyni a várost, így nincs értelme bespájzolni. „Ez majd akkor fog megugrani, ha visszaindulnak az emberek dolgozni” – hogy ez tényleg megtörténik-e február 9-én, az attól függ, hogyan alakul a vírus terjedése a következő hetekben.
A zárlat értelemszerűen a térségben lévő külföldiekre is vonatkozik. Az eddig több mint száz halálos áldozattal járó járvány miatt azonban felmerülhet, hogy az érintett országok hazahoznák állampolgáraikat. Többek között ezer amerikai, csaknem 300 indiai – főként orvosi egyetemista – és 126 francia van Vuhanban.
„Az egyetemen folyamatosan ellenőrzik a testhőmérsékletünket, ingyenes maszkokat is kaptunk, amit a szobából kilépve mindig hordunk” – számolt be a BBC-nek egy indiai diák Vuhanból. A rendszeres kézmosás mellett alapszabály az is, hogy ételt sem fogyasztanak kint, lehetőleg a kollégiumi szobáikban tartózkodnak. Más diákok is arról számoltak be, hogy az egyetemi campuson biztonságban érzik magukat, igaz, decemberben még senki sem törődött a megbetegedésekkel, pedig már akkor is lehetett hallani a fertőzésről.
Állampolgárai érdekében az evakuálás lehetőségét már felvetette az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Olaszország és Franciaország is. A francia egészségügyi miniszter azt mondta, ez a hét közepén jöhet.
A francia tervek szerint a hazautazást vállalókat előbb kéthetes karanténnak vetik alá, utána ülhetnek az értük küldött gépre
– írta a Deutsche Welle. Srí Lanka viszont a hírek szerint karantén nélkül vinné haza már a hét első felében 150, Hupejben tanuló diákját, de nem egyértelmű, hogy ez megvalósítható-e, hiszen a vírus elleni küzdelem lényegével ellentétes az azonnali kiemelés. Elméletileg otthon is karanténba helyezhetők, de ez így is fokozott kockázatot rejt magában.
A betegség terjedése egyelőre nem állt meg: Tajvanban hétfőn az ötödik megbetegedésről számoltak be: a nő január 20-án ért vissza a szigetre Vuhanból.
A betegség lappangási ideje két hét, a kínai egészségügyi miniszter szerint tünetmentesen is fertőző lehet, így kérdés, mennyire lehet még hatékony a zárlat Hupej tartományban. Koronavírusos fertőzést már jelentettek Tajvanról, Thaiföldről, Malajziából, Vietnámból, Szingapúrból, Ausztráliából, Japánból, Dél-Koreából, Nepálból, hétfőn egy Vuhanból jött nő miatt Kambodzsából is, ezen kívül Kanadából, az Egyesült Államokból.
Európában Franciaországból, kedden pedig már Németországból is. A 33 éves férfi esete azért is újszerű, mert ő az első, aki
sem Kínában nem járt, sem közvetlenül olyannal nem érintkezett, aki a közelmúltban megfordult Kínában.
A férfi egy olyan Németországban élő kínai nőtől kapta el a betegséget, akit nemrég meglátogattak a szülei. A nő nemrég el is utazott Kínába, ahol már azonosították benne a koronavírust.
A külföldön regisztrált, összesen 44 fertőzött között a keddi állapot szerint még egyetlen haláleset sem volt.
(Borítókép: Olvasónk)