Hanna Novoszad ukrán oktatási miniszter egyik javaslatot sem tartja kivitelezhetőnek azok közül, amelyeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki kijevi tárgyalásukon ismertetett vele az ukrajnai magyar nyelvű oktatási helyzet megoldására, áll az ukrán politikus sajtóközleményében, amelyből a Prjamij ukrán hírtelevízió idézett péntek este a honlapján.
Novoszad az MTI beszámolója szerint elmondta, hogy a magyar külügyminiszter két javaslatot tett. Az egyik az volt, hogy Ukrajna sorolja be a kárpátaljai magyar kisebbséget is a területén élő őshonos nemzetiségek csoportjába; az őshonos nemzetiségiek iskoláiban ugyanis a diákok az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak minden tantárgyat.
Az ukrán miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán jogszabály értelmében ebbe a kategóriába azokat a népeket sorolják, amelyeknek nincs saját államuk – ide tartoznak például a krími tatárok –, így nyelvük, kultúrájuk megtartásához kiemelt támogatást kell kapniuk. A magyar kisebbséget, miután van anyaországa, nem sorolhatják át ebbe a kategóriába, jelentette ki.
A Szijjártó által ismertetett másik javaslat az volt, hogy ne egyes tantárgyak oktatásában térjenek át az ukrán nyelvre fokozatosan, növelve ezzel az ukrán nyelv részesedését az oktatásban, hanem az ukránnyelv-órák számát növeljék. Novoszad szerint ezzel az a probléma, hogy mivel más tárgyak óraszáma nem csökken, ez jelentősen megemelné a magyar iskolákban tanuló diákok heti óraszámát. „Nálunk világosan meghatározott határai vannak annak, milyen mértékig terhelhetők a gyermekek. Ha ezt növeljük, az veszélyt jelent a gyermek egészségére. Mi biztosan nem lépjük át ezeket a határokat” – mondta.
Kedvezőnek értékelte ugyanakkor Novaszad, hogy lezárult a politikai vita az ukrajnai magyar nyelvű oktatás helyzetével kapcsolatban a két ország között, és már a gyakorlati megoldásról, a módszertanról folytatnak eszmecserét.
„A találkozó fő témája az volt, hogy lezárjuk a nemzetiségi iskolák nyelvi kérdésével kapcsolatos politikai vitákat, és a tanárokkal, valamint a módszertan szakértőivel folytatott munkára összpontosítsunk. Ez nagyon fontos számunkra, mert a fő cél az, hogy minden ukrán gyermek, etnikai származásától függetlenül magas szinten ismerje az államnyelvet” – mondta az oktatási miniszter.
Szijjártó Péter a Facebookján reagált Novoszad nyilatkozatára:
Az ukrán oktatási miniszter asszony tegnap számos tanú - köztük az ukrán külügyminiszter kolléga - előtt megígérte, hogy hamarosan találkozik a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetőségével és egyeztet velük a javaslatokról. Remélem, tartja a szavát. A jó viszonyhoz való visszatérés tehát továbbra sem rajtunk múlik.
Szijjártó pénteken a Dmitro Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettessel tartott megbeszélése után azt mondta: „Értjük Ukrajnának azt az elvárását, hogy a területén élő minden állampolgár tudjon ukránul beszélni, mi pedig azt szeretnénk, ha a Kárpátalján élő magyarok megőrizhetnék magyar anyanyelvüket. Szerintünk ezt a két célt egyszerre is el lehet érni.”
Kijelentette, hogy a magyar kormány a jószomszédi kapcsolatok újjáépítésében érdekelt Ukrajnával. „Azonban azt szeretnénk, ha néhány pragmatikus és praktikus sikertörténetet fel tudnánk építeni, ami segítene újjáépíteni a két ország közötti jó kapcsolatot. Ezért márciusra Budapestre összehívtuk a kormányközi együttműködési bizottság ülését” – tette hozzá.
Emlékeztette arra, hogy a testület már hét éve nem ült össze, és egyetértettek abban ukrán partnerével, hogy már sürgető egy ilyen találkozó megtartása. Szijjártó szeretné, ha ezen az ülésen sikerülne megállapodni legalább egy új határátkelőhely megnyitásáról, a Magyarország által korábban felajánlott infrastrukturális hitelkeret felhasználásáról, a mezőgazdasági és egészségügyi együttműködés fejlesztéséről és a két ország által kibocsátott diplomák kölcsönös elismeréséről.
Szerinte ha ez az ülés jól sikerül, az megnyitja a lehetőséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor miniszterelnök tavaszi csúcstalálkozója előtt.
Dmitro Kuleba az MTI-kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kisebbségek jogainak védelméről szóló, a kormány által megígért törvényjavaslatot a kulturális minisztérium készíti elő. Ezt követően társadalmi vitára bocsátják. Azt mondta, egyelőre nem tudja, mikor kerülhet az előterjesztés a parlament elé.
Az oktatási törvényt még 2017-ben, Petro Porosenko ukrán elnök hivatali idejében fogadták el , a magyar külügyminisztérium pedig – a 2019 áprilisában elfogadott ukrán nyelvtörvényhez hasonlóan – minden fórumon igyekezett tiltakozni az oktatási törvény ellen.
Bár a két törvény kapcsán a magyar külügyminisztérium reménykedett abban, hogy az áprilisban megválasztott új elnök, Volodimir Zelenszkij eltörli azokat, nem így történt. Cserébe viszont Magyarország azóta is blokkolja a kelet-európai ország NATO-csatlakozását. A törvényen azóta már módosítottak a 2017-es állapotokhoz képest a Velencei Bizottság ajánlásai alapján – ezzel kapcsolatban Kijev reményét fejezte ki, hogy normalizálódhat a kapcsolat Ukrajna és Magyarország között a módosítás után.
A Magyar Tudományos Akadémia szerint viszont továbbra is aggályos a törvénytervezet a kárpátaljai magyarság szempontjából. Ezzel kapcsolatban pedig kedden adtak ki állásfoglalást. Az Akadémia szerint ugyanis a törvénytervezet súlyosan korlátozza az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogát a magyar nyelvű tanuláshoz.