Lezárult Tóásó Előd ügye röviddel azután, hogy az ideiglenes kormány belügyminisztere, Arturo Murillo elismerte, a 39 vádlottat, köztük a magyar származású, hat évre bebörtönzött Tóásó Elődöt és a horvát–bolíviai Mario Tadićot is érintő 2009-es ügy politikai hátterű ügy volt, amivel a tavaly ősszel megbuktatott bolíviai elnök, Evo Morales pártját akarták megerősíteni, valamint az ellenzékével leszámolni.

A Bors hétfői híre szerint a terroristapernek nevezett eljárás utolsó tárgyalását múlt héten tartották, amin Sixto Fernandez bíró elmondta, hogy a vádlottak mindegyikét felmentették az összes vádpont alól, miután az ügyészség is visszavonta a terrorizmushoz kapcsolódó vádakat.

A továbbiakban eljárásokat fognak indítani, hogy megállapítsák, kinek milyen felelőssége volt. Mivel az ügyet lezárták és az ellenem felhozott vádakat visszavonták, kártérítésre számíthatok

– nyilatkozta a Borsnak Tóásó Előd.

Tóásó Előd és társai ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült. Az akcióban lelőtték a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi magyar Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásó Elődöt és Mario Tadićot, mindkettőjüket az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották.

Tóásót és Tadićot 2015 februárjában fegyveres felkelésben való bűnrészességért öt év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélték. Mivel mindketten már csaknem hat éve őrizetben voltak, a büntetésüket letöltötték, így szabadon távozhattak volna Bolíviából. Azonban a latin-amerikai ország kormánya több mint két hónappal a szabadlábra-helyezés után sem adta vissza a magyar férfi útlevelét, és a vádalkuban kötött egyezség több pontját sem tartotta be.

Ezután a Baptista Szeretetszolgálat a magyar külügyminisztérium technikai segítségével 2015 áprilisában menekítette ki Tóásót és Tadićot is. A hatévnyi bolíviai fogság után Tóásó kártérítési pert is indított az ország ellen az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon – ezzel kapcsolatban a Magyar Hang úgy tudja, hogy a nemzetközi per az utolsó szakaszába érkezett. A bíróság hamarosan fel fogja szólítani Bolíviát, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, ha pedig ez nem történne meg, akkor a bíróság döntheti el, mennyit lesz köteles fizetni Tóásóéknak a latin-amerikai ország.